Archive for the ‘internetes marketing’ category


Szaki 2.0

Bár már cikkeznek róla egy ideje a blogoszférában, nekem csak most jutott át az ingerküszöbömön egy readeres megosztásban a bringás-szervízes András – alias Dr. iPod – aki iPod-ot és iPhone-t szerel, mindenki jókat ír róla, az emberek – például Pohly Feri – eseményként tekintenek arra, hogy nála cseréltették ki a betörött képernyőjüket.

Az új iPhone Szervíz oldal profi munka, játékos és egyértelmű üzenettel, jó célközönségre célozva egyetlen dolgot kínál és elhiszed rögtön, hogy tudja. Másként nem születnének róla blog posztok.

Szeretem, ha egy sztori így össze van rakva, megmutatja, hogy mekkora lehetőségek adottak, ha valaki tudja, hogy kell kihasználni őket.

Egy jobb történet juttat el a kilátszó seggű szetereotíp lenézett szervízes imázsból…
Szervíz

… egy olyan szintre, ahol azt veszed észre, lehet presztizse annak, hogy valaki marha jó szakember egy kevésbé elismert területen – elektronikai eszközök javítása -.
picture-3

Az eredmény magáért beszél. Kiderült, hogy lehet fasza dolog abból 2009-ben, hogy te tudsz megszerelni valamit a legjobban a városban.


Filmterjesztés útjai a Toldi moziban

Kedden a Toldi moziban részt vettem egy beszélgetésen, ahol a filmterjesztők beszélgettek, milyen irányba is kell menni, hogy a csökkenő mozizási hajlandóság és a növekedő költségek ellenére életben lehessen tartani a szakmát. Én amolyan kibicként, közösségi szolgáltatások fejlesztőjeként a következőt láttam.

Több ezer művészfilm jelenik meg évente, ezek nagy része semmilyen formában és sehol nem jelenik meg. Néhány műértő és kritikus találkozik velük. A mozik előre megveszik a filmeket, majd remélik, hogy le tudják játszani elég embernek, de a mozik kihasználtsága rémesen alacsony. A DVD terjesztés leszálló ágban van, egyetlen részterület működik úgy ahogy, a blockbusterek gyártóinak közvetlen lerakatai.

A film terjesztés felvilágosítás és szervezés és értékesítési kérdéseihez szerintem a következő hiányzik.

Kis objektumok hiánya
A mikromegosztás forradalmában olyan történelmi pillanatban vagyunk, hogy ugyanazokat az eszközöket használhatjuk egy-két hónapos csúszással, amit az amerikai emberek. Ezek a hálózatok képesek az érték közvetítésre, de csak akkor, ha mikro objektumok állnak rendelkezésre. Ezek lehetnek youtube filmek, lejátszható zenék, képek. Ebben a hálózatban az ingyenesen hozzáférhető dolgok terjednek csak, a terjesztéshez ezekre szükség van. Nagy mennyiségű, jól struktúrált ingyenes mikrotartalomra, amely fel tudja kelteni az igényt ezekkel a filmekkel kapcsolatban.

Vezető személyiségek hiánya
Soha nem foglalkoztam komolyabban fotózással, de readeremen és a facebook-on keresztül sorra kapom és olvasom a fotózási trükköket, nézem az elképesztő minőségű fotókat, soha ennyi tehetséges fotós képével még nem találkoztam, csak azért, mert a fotósok a Flickr-nek és a fotóblogoknak hála felismerték, hogy a web tökéletes médium a terjesztésére és kinőtték magukat, megtanulták mindezt olyan sztorikba csomagolni, ami terjed a Facebook-on keresztül. A blockbusterek köré már a filmesek is megteremtették ezt kultúrát, de a réteg moziban valahogy nem látni ennek a jelét.

Alkalmazások hiánya – on demand mozizás
Tegnap többször elhangzott, hogy a mozizás jövője az eseményekben van. Ebben lehet igazság. A weben rengeteg olyan alkalmazás és szolgáltatás született, amelyben a felhasználók megjelenítik a preferenciáikat és ezt megmutatják ismerőseiknek. A filmekkel kapcsolatos tudatosság gerjesztése, a közvéleménykutatások együttesen kezelhetőek lennének ezekben a rendszerekben. A moziknak is fel kell dolgozniuk, hogy csak úgy tudnak átlépni a következő évezredbe, ha megtanulják kiterjeszteni az értékeiket a webre, ez pedig a mozi közösségi és identitás építő erejében van. Olyan alkalmazásokat kell csinálni, olyan sztorikat kell kitalálni, amik lehetővé teszik az embereknek, hogy ugyanezt kifejezzék online és erre ráépítve lehet a mozit az IRL események, on-demand moziélmények köré újraszervezni.

Egy olyan kis mozi számára, mint a Cirko, egy jól megszervezett pár ezer fős közösség már olyan forrást tudna adni, ami megteremtheti az üzleti értelemben vett sikerességet. De ehhez bizony munka kell, meg kell nézni milyen üzenetek pörögnek filmekről jelenleg a blogszférában, ezekhez hasonló kommunikációra – pl. bejegyzésekre – és ezekre reagáló IRL eseményekre invitáló közössségszervező alkalmazásokra van szükség.

Üzleti modellek áttervezése
A régi filmterjesztés nagy üzlet volt, sokan és sokat kerestek rajta. A weben azonban nem feltétlenül adaptálni kell az üzleti modelleket a filmterjesztőknek, pl. megpróbálni a konkrét fizikai terjesztést kézben tartani, vagy ennek online megfelelőjét, ugyanis ezekre már vannak kész válaszok és a külföldi nagy cégek nagy valószínűséggel le fogják ezeket a csatornákat nyúlni – Hulu.hu? -. A filmterjesztőknek és a moziknak meg kell nézniük, hogy az általuk szállított értékek – termek, filmes kapcsolathálózat, ismeretek a filmekről – köré hogyan lehet olyan értékláncot teremteni, amiben pénz és bevétel van. Lehet, hogy a filmterjesztés következő hazai cégei valójában online alkalmazások fejlesztőivel összekapcsolódó közösségszervező cégek lesznek, akik abból fognak pénzt csinálni, hogy az embereket terelik a mozipénztárakhoz és a Filmklikk-hez hasonló filmnéző oldalakra.

A csökkenő nézőszám szerintem nem fogja kicsinálni a mozit, szerepet fog találni magának. Alig egy hónapja több száz ember ment el a New Tech Meetup-ra és fizetett 1000 Forintot, hogy találkozzon azokkal az emberekkel, akiket online amúgy is ismer és meghallgasson olyan prezentációkat, amiket egyébként is ismer. Az IRL események ilyen réteg műfaja óriási lehetőségeket rejt és a film szerintem meg fogja találni magának az utat, hogy túléljen ezeken keresztül és ne csak a rosszul szervezett állami támogatásokban találjon kiskaput.


Respekt vs. üzlet

Az üzlet kemény, feszültséggel teli. A márka/brand építés könnyed, laza, viccelődő. Lehet, hogy közvetlenül nem a legeredményesebb eszköz, de ha teheted, a kettőt válaszd el egymástól.

Két motort képzelj el, egyik hajtja az üzletedet, másik hajtja a márka ismertséget, jelen pillanatban a te ismertséged. A kettő egymásból építkezik. Főként az ismertség teszi lehetővé, hogy üzletileg épülj. A fontos pillanatokban tiszteletet ébressz, növeld az önbizalmat, bizalmat stb. De ez nem jelenti azt, hogy a kommunikációban össze kéne mosni a két dolgot.


SEO vs. PPC költések

Mosquito lamentál azon, hogy vajon miért viszi el a PPC a költések döntő százalékát, míg az organikus találatok bár többszörösét hozzák a forgalomnak, nem költenek rá eleget.

Ügynökségi oldalról teljesen érthető dologról van szó:


Nem lehet pénzt csinálni blogokból

A tegnapi Reklámkonferencián beszélgettünk, hogy mi van a hazai blogokkal.

Hiába indult el már majdnem 10 éve itthon is, még mindig nem lehet arról hallani, hogy bloggerek megélnének abból, amit csinálnak. Hogy léterjött volna a profi bloggerek rétege, akik nem abból veszik a parizert, hogy blogból közvetett módon varázsolnak ki jövedelmet, hanem abból, hogy profin írnak egy adott területről.

A bloggerek egy része szakmai reputáció építésre és network karbantartásra használja a médiumot – ide tartozom én is -, egyesek újságíróként használják a blogot is – pl. Index újságírók -, vannak, akik kapcsolt szolgáltatásokkal, például tanácsadással és megvárásolható prémium anyagokkal próbálnak kihozni némi pénzt a közösségéből, mint a Wolf Gábor tanítványok.

De itt sincsenek nagy sikersztorik, egy kivételtől eltekintve még nem hallottam arról, hogy valaki azt mondta, “én a blogból fogok egy éven belül megélni” és aztán tényleg, a blogból generált forgalom kapcsolt szolgáltatások révén valaki szépen meg is élne belőle.

Az okok közül csak egy lehetne, hogy a fővonalas témákat az újságok már rég lenyúlták, a niche meg itthon egyet jelent a forint nélküliséggel. Látszólag.

De a 37Signals posztját a témában elolvasva, akik részletesen végigveszik, hogy egy jó blogból hogy csináltak millió dolláros üzletet, mégiscsak az az érzésem van, hogy ebben az országban az emberek nem tudnak pénzt csinálni. A klasszikus kreatív online vállalkozó, aki értéket teremtve és mindezt barátságosan és szerethetően előadva, egyszerűen alig létezik. Hiányzik a hazai bloggerekből az egészséges pénzcsinálási ösztön, hogy miként lehet sok bőrt lehúzni egy termékről, anélkül, hogy az ember kuruzslóvá váljon.

Ezt egyébként gyakran az egyetemen is látom, a most kirepülő végzős hallgatók között, hogy nincsenek megtanítva a vállalkozási szemléletre. Várják a csodát, ami többnyire – sőt soha – nem érkezik meg.


AdPlanner és Google Trends

Kijött a Google AdPlanner, első blikkre a felületek hatékonyak és laikus számára is érthetően magyarázzák el, hogy milyen oldalak, milyen keresztlátogatottságot érnek el. Egy ilyen rendszernek az lenne a lényege, hogy megmutassa, sok opció van ugyanazoknak a felhasználóknak az elérésére és erre a feladatra nagyon is jó kiindulási alap lehet. Hiányossága talán, hogy nem adja azt a mélységű adat gazdagságot, amit a Google-től eddig megszokhattunk.

A látogatottsági eltérések a Medián és a Trends mérések között régóta megvannak. Ha egy oldalon Mediánnal és Analytics-el is auditálsz, rögtön látszik, hogy a Medián nagyon hasonló számokat ad vissza, de mindig legalább 5%-10%-kal kevesebbet. Ettől függetlenül a Google számai is elég pontosak, csak jó helyre kell őket tenni. Ez az eltérésbeli hasonlóság egy kicsit gyanússá teszi, hogy a Google Analytics-et mégiscsak használják a Trends mögött, még ha csak annyira is, hogy a máshonnan szerzett adatokat korrigálják.

Nekem néhány hét nézegetés és néhány oldal ismert Webauditos látogatottsági adatai alapján ez eddig a legpontosabb – ilyen technikára épülő – független külföldi audit rendszer. Nem 100%-osan pontos és vannak benne butaságok, igazán pontos kutatásokra talán nem alkalmas, de üzleti döntések támogatására, piac felmérésre, versenytárs elemzésre mindenképpen.

Én az audit rendszerektől leginkább azt várnám, hogy szaturálják a piacot, mutassák meg, hogy sok oldal között van komoly keresztlátogatottság – tehát sok helyre lehet menni vásárolni -, illetve, hogy demográfiai és egyéb mutatók mentén elhatárolva teljesen mások az oldalak közötti sorrendek.

A médiatervezőknek kevésbé tetszik a rendszer.


Hálózat építés tör előre az elérés terén szorongatva az e-mailt és a blogokat

A blogolás valószínűleg azért nem lesz soha igazán fővonalas jelenség itthon, mert rendkívül nehéz mozgósítani az olvasóközönséget az új blogok irányába. Nagyon nehéz látogatottságot építeni és ebben senki nem tud komolyan segíteni, valahogy a hazai olvasói kultúra sem alkalmas rá, hiába viszel látogatottságot egyes blogokra, nem ragadnak meg a tartalomnál, nem iratkoznak fel az RSS-re.

A web nem közösségi eszköznek épült eredendően, a blogok is kevéssé azok a láthatóság, megtalálhatóság és észrevehetőség tekintetében, az embereknek meg kell küzdeni a technológiával és többnyire egymással konkuráló eszközök miatt nehezen kapnak teljes képet a weben elérhető tartalmakról. A webet csak olyan szolgáltatások tudják társassá tenni, amelyek képesek megmutatni a használó embereket és aktivitásaikat és koncentrálni tudják a figyelmüket, ezek ma szinte kizárólag a hálózatépítő szolgáltatások.