A felhasználók frusztrációja egyáltalán nem korrelál direkt módon egy szolgáltatásban található nehéz funkciókkal. A frusztráció valójában exponenciálisan növekszik. Minden hozzáadott elem több tanulást, több megoldandó problémát, több olvasnivalót, egyáltalán több hibalehetőséget jelent.
Ha olyan elemekkel zsúfolsz tele egy oldalt, amit a felhasználók 10%-a, vagy csak az esetek 10%-ban használnak, valójában akadályt gördítesz azoknak a funkcióknak a használata elé, amit gyakran használnak az oldalon.
Bármelyik szolgáltatásban lehet ilyen elemeket találni egy nagyon egyszerű módszerrel. Egészen addig vegyél ki funkciókat a szolgáltatás oldalaiból amíg azok nem válnak működésképtelenné.
Vajon miért van az, hogy minden hazai szolgáltatás specifikáció tömve van információs architektúrára, rendszer felépítésre vonatkozó elemekkel, ugyanakkor a felhasználó szempontjából legalapvetőbb felhasználási esetek nem kerülnek rögzítésre.
Meg van határozva, hogy hol és min kell futnia a rendszernek, hogy a felhasználónak milyen böngészőn kell elérnie az alkalmazást, de hogy konkrétan hogyan fog kapcsolatba lépni a rendszerrel, az valahogy nem tűnik dokumentálandónak.
Egy rendszernek működnie kell, ez manapság elég nyilvánvaló, amitől valami más lesz az az, hogy a felhasználó és a rendszer hogyan kerül kapcsolatba egymással. Ezt érdemes egyszerűen, strukturáltan és teljes egészében dokumentálni.
A mostani specifikációk olyanok, mintha a dokumentáció egy kocsi tervezésekor arról szólna, hogy az autónak gurulnia kell, vagy tudni kell bele tankolni, esetleg benzint fogyasszon, legyen benne kormány, ember is férjen bele. Ez a fontos, vagy az, hogy milyen egyedi elemek érkeznek az új dizájnba és ezeket miként fogják a felhasználók használni?
Dolgozom most egy projekten erőteljesen, próbálok rájönni, hogy mi viszi előre az embereket a szájton belül. Betettünk két elsőre mellékesnek tűnő elemet az oldalba amikről kiderült, hogy simán rávernek kattintásban mindenre, amit addig felraktunk. Az oldalletöltést megduplázta, az oldalon töltött időt is.
De ami a legérdekesebb, hogy szimetrikus elemekről van szó – ugyanúgy néznek ki, csak ellentétes irányba mozgatnak – a kattintás elemzés azt mutatta ki, hogy az egyik linket főleg az Intenret Explorer – bal -, a másik linket pedig a Firefox felhasználók használják – jobb -. Teljesen érthetetlen.
Két dolgot vonnék le tanulságként. Érdemes teljesen érdektelennek tűnő elemeket is folyamatosan tesztelni, mert nem tudhatod, hogy mi fogja megmozdítani a felhasználóidat, illetve, hogy néha teljesen fura minták jönnek elő, amik sajátosan eltérő felhasználói viselkedésre utalnak egy oldal használatát illetően. Például, hogy két böngészőt használó csoport tökéletesen eltérő módon navigál az oldaladon belül.
Végignéztem a jó 20 perces prezentációt, ami most már nagyjából mutatja, hogy milyen scenario-k mentén lehet használni, milyenek lettek a felhasználói felületek és hát ki kell mondani, az Apple odatette magát.
Addig oké, hogy segítettek magukon, a tapintós képernyő lényegében azért kellett, hogy az egeres interakciót végre közel hozzák a telefonhoz és az ottani tapasztalatokat fel lehessen használni, de elképesztő dizájn feladat egy ekkora képernyőre úgy navigációt tervezni, hogy nincs szinte semmi hely.
A legjobb megoldások, amiket már korábbi prezentációkból is lehetett látni:
Egyszerűbb és zártabb lesz, mint most. 2008-ban valószínűleg még markánsabban szétszakadnak a legfontosabb webes trendek, a meghatározó szereplők a webes OS-ek és a funkció szolgáltatók lesznek.
Amit ma hálózat építő szolgáltatásként azonosítunk, az valószínűleg 2008-ban már sokkal inkább a hálózati OS lesz, rengeteg telepíthető alkalmazással – a Facebook egy hét alatt több mint száz új eszközt kapott ingyen -, fő feladatatuk a hálózati platform fejlesztése lesz, a lehető legnagyobb nyitottság biztosítása a fejlesztők felé és a legtöbb lehetőség az adatcserére, önálló fejlesztéseikkel valószínűleg az identitás kezelésre és az egyéni lenyomatok rögzítésére fognak koncentrálni, mert a funkciók kiszervezésével a hálózaton túl ez az egyetlen dolog, ami megkülönbözteti őket a versenytársaktól.
Ma elindultunk az Indavideo-val az indavideo.hu címen, a launch soft, csendes, amíg mindenről ki nem derül, hogy biztosan működik.
Azt gondolom ezzel a lépéssel tényleg második szintre lép a hazai videó megosztás. A nagyok már mind csinálnak saját szolgáltatást, de a legtöbb helyen a benne rejlő potenciált kevesen látják, vagy az erőt az implementálás során vesztik el.
Az Index-nél ez másként van, talán mert a hálózat építésről egyenlőre lecsúsztak, nagyon erős célokkal és valódi támogatással akarják a Videobombot a hazai videó megosztás legfontosabb célpontjává tenni.
Az Index egyike azon kevés szerkesztőségnek, amelyik valóban érti, milyen videókat kell készíteni a webre. A megosztás egyik kritikus szegmense a helyi tartalmak lesznek, ezek fogják a videót valódi médiummá tenni. Ahogy én most látom, persze lehet hogy néhány hónap múlva már más lesz helyzet, abban a tanulási fázisban vagyunk, ahol a mintaértékű videók hozzák létre azt a tanulási motivációt, ami a videó gyártást be indítják, sőt egyáltalán az értelmes megosztást. Ez akár még a hálózatos megosztásban rejlő elképesztő potenciált is megelőzheti itthon. De majd meglátjuk, irány az indavideo.
A Mozilla motorért felelős egyik arctól lehet tudni, hogy a 3-as számú Firefox támogatni fogja az offline applikációkat is, tehát még akkor is tudjuk majd használni például a Gmail-t, vagy a Docst, ha épp nem vagyunk Internet közelben.
A Microsoft helyében a hírtől most összerosnám magam, a szövegszerkesztés nagy része az együttműködés köré épül, ezt a piacot a Google könnyedén befuthatja, a webes szolgáltatások alkalmazásként további növekedést fognak hozni az internetes szektorba, és a webes interfészek újabb területet foglalnak el maguknak.
Képzeld mondjuk el, hogy a kedvenc filmjeidet a Youtube-on egy kattintással a gépedre húzod, és amikor épp utazol offline, szépen beütöd az oldalt és megnézed őket, ugyanez a helyzet a Flickr képekkel, a dokumentumokkal, a webes játékokkal.
Óriási lehetőség ez a cégeknek, mert most először valódi alternatívát adhatnak a felhasználóknak az anyagok lementésére és asztali alkalmazásokon keresztüli megtekintésére. Ki sem jössz a brandelt felületekből, mert nincs értelme.
A megoldás a szinkronizáció keserves problémáját is megoldja majd, szóval alig várom.
