Bár már cikkeznek róla egy ideje a blogoszférában, nekem csak most jutott át az ingerküszöbömön egy readeres megosztásban a bringás-szervízes András – alias Dr. iPod – aki iPod-ot és iPhone-t szerel, mindenki jókat ír róla, az emberek – például Pohly Feri – eseményként tekintenek arra, hogy nála cseréltették ki a betörött képernyőjüket.
Az új iPhone Szervíz oldal profi munka, játékos és egyértelmű üzenettel, jó célközönségre célozva egyetlen dolgot kínál és elhiszed rögtön, hogy tudja. Másként nem születnének róla blog posztok.
Szeretem, ha egy sztori így össze van rakva, megmutatja, hogy mekkora lehetőségek adottak, ha valaki tudja, hogy kell kihasználni őket.
Egy jobb történet juttat el a kilátszó seggű szetereotíp lenézett szervízes imázsból…
… egy olyan szintre, ahol azt veszed észre, lehet presztizse annak, hogy valaki marha jó szakember egy kevésbé elismert területen – elektronikai eszközök javítása -.
Az eredmény magáért beszél. Kiderült, hogy lehet fasza dolog abból 2009-ben, hogy te tudsz megszerelni valamit a legjobban a városban.
Az utóbbi néhány év trendjei alapján egyértelműen megállapítható, ha éppen senki nem tudja, hogy pontosan mi is következik, akkor előkerülnek a szemantikus web alkalmazások, hogy követeljék maguknak a következő lépcső megtisztelő címét.
Egy gond van, a következő lépcső valahogy eddig egyszer sem a szemantikus web volt. 2000 után nem jött be, a web kettő beelőzött, aztán most a web kettő virágzását követő interregnumban is előkerült, de most meg a mobilweb tűnik befutónak.
Néha már azt hiszem, a szemantikus web az aranycsináláshoz hasonló mítosz. Persze nem az, egyszer csak eljön, sőt címkék, dátumok, emberek, mikroformátumok, szemantikus irányba haladó keresők formájában itt is vannak, de valahogy csak nem akar megtörténni a tömeges áttörés. Szerintetek mikor jön el a szemantikusok ideje?
A Wikipédia eddig nem talált kihívóra, sőt úgy tűnt a Google maga is igen erőteljesen támogatja a projektet.
Most azonban kijött a Knol projekttel, ami feltűnően hasonlít a Wikipédia koncepciójára egy kivétellel, sokkal egocentrikusabb, a résztvevők az AdSense programon keresztül részesedést kapnak a látogatók kattintásaiból és a Google feltünően jó helyre sorolja az itt készült oldalakat, ami hozza rendesen a felhasználókat az oldalra.
Minden adott, hogy a résztvevők számára üzletileg megalapozott modellben új szintre vigye a közösségi tartalomgyártást, vajon a Wikipédisták mit szólnak majd ehhez?
Kijött a Google AdPlanner, első blikkre a felületek hatékonyak és laikus számára is érthetően magyarázzák el, hogy milyen oldalak, milyen keresztlátogatottságot érnek el. Egy ilyen rendszernek az lenne a lényege, hogy megmutassa, sok opció van ugyanazoknak a felhasználóknak az elérésére és erre a feladatra nagyon is jó kiindulási alap lehet. Hiányossága talán, hogy nem adja azt a mélységű adat gazdagságot, amit a Google-től eddig megszokhattunk.
A látogatottsági eltérések a Medián és a Trends mérések között régóta megvannak. Ha egy oldalon Mediánnal és Analytics-el is auditálsz, rögtön látszik, hogy a Medián nagyon hasonló számokat ad vissza, de mindig legalább 5%-10%-kal kevesebbet. Ettől függetlenül a Google számai is elég pontosak, csak jó helyre kell őket tenni. Ez az eltérésbeli hasonlóság egy kicsit gyanússá teszi, hogy a Google Analytics-et mégiscsak használják a Trends mögött, még ha csak annyira is, hogy a máshonnan szerzett adatokat korrigálják.
Nekem néhány hét nézegetés és néhány oldal ismert Webauditos látogatottsági adatai alapján ez eddig a legpontosabb – ilyen technikára épülő – független külföldi audit rendszer. Nem 100%-osan pontos és vannak benne butaságok, igazán pontos kutatásokra talán nem alkalmas, de üzleti döntések támogatására, piac felmérésre, versenytárs elemzésre mindenképpen.
Én az audit rendszerektől leginkább azt várnám, hogy szaturálják a piacot, mutassák meg, hogy sok oldal között van komoly keresztlátogatottság – tehát sok helyre lehet menni vásárolni -, illetve, hogy demográfiai és egyéb mutatók mentén elhatárolva teljesen mások az oldalak közötti sorrendek.
Talán te sem hitted, hogy így van, pedig így van. Nemrég láttam néhány álláshirdetést angliai cégeknél és óriásiak a különbségek. Ha dizájner x-et keres, egy tervező 4x-et. Vajon miért?
Szerintem az ok a következő lehet, az információs architektúra tervező magában hordozza azt az ígéretet, hogy tudja miért fog működni az oldal. Hogy egy oldalt miért fognak sokan használni, egyáltalán miért lesz sikeres.
Ma egy nagyobb cégnél a drótvázakat nem azok az emberek tervezik, akik a megjelenést összerakják és sokan azok közül, akik analitikusabb gondolkodásúak, de nem értettek eléggé a grafikai trükkökhöz egyszerűen kitalálták ezt a szakmát. És nagyon jól tették. Amikor a tervező és a dizájner egy és ugyanaz a személy, a legtöbb esetben a dizájner győz és viszi el az idő döntő többségét, ami valahol érthető is, hisz minél szebb valami, annál jobb egyéni perspektívából nézve.
A cseh Google nem csak azért érdemel említést, mert a saját piacán a világ legjobb szereplőjét csúnyán megveri és így alanyi jogon is simán bekerülhetne a történelemkönyvekbe.
Mostanában viszonylag sok közép-európai piacot néztem át és nem nagyon találtam hozzá hasonló szereplőt. A Seznam a cseh piac nagy részét uralja és nem véletlenül, elképesztő mennyiségű szolgáltatást integrál olyan minőségben, amit még amerikai oldalakon is ritkán látni. Ha felmész az oldalra az első dolog, ami a szemedbe szökik, hogy az oldal viszonylag csúnya. Egy amatőr szem itt meg is állna, de ha egy kicsit és értesz az on-line médiához, rögtön feltűnik, hogy bizony nem csak külsőségekben hasonlít a nagy testvérhez, valami turpisságnak kell lennie, ugyanis ezen az oldalon nincsenek bannerek.
A cseh piac monstruma meg tudta oldani, hogy a címoldalára egy árva bannert nem kell kitennie, de még csak szöveges hirdetést sem, ez az oldal csak és kizárólag azért van, hogy a Cseh internetező jól érezze magát, itt nem akarják lehúzni karácsonyi ajánlatokkal.