A zeneipar, a mozi gyártók és a régi vágású könyvkiadók nem hiszik el, hogy a freemium model, vagyis az ingyenességre épülő üzleti vállalkozások sikeresek lehetnek.
Most azonban, hogy az év egyik legjobban kelendő zenekara még úgy is rommá kereste magát, hogy a zenei anyagait ingyenesen letölthetővé tette az interneten, hát kevés kétsége lehet bárkinek, az ingyenességre épülő szolgáltatások a médiában/interneten majdhogynem kötelezővé váltak.
Az utóbbi évben az előadásaim többségében meg szoktam említeni a figyelem fókuszálásának kérdését. Arról, hogy a mai ember mennyire ki van szolgáltatva az elektronikus eszközöknek és rajta keresztül mindenféle üzenetnek és feladatnak. Állandóan érkező emailek, azonnali üzenetküldő, állandó zavarás. A zavarás elveszi a lehetőségünket attól, hogy bekerüljünk az aktív alkotás állapotába – a flow-ba -, amelyről Csikszentmihályi azt mondja, hogy az ember életében a valódi boldogság egyik legfontosabb forrása.
A Linda Stone által kezdett kutatást most már Malcolm Gladwell is népszerűsíti mint az új munka etika alapját és ha ő valamit elkezd favorizálni, abból majdnem biztos, hogy siker lesz. Azok, akik képesek a figyelmüket fókuszálni és kizárni a zavaró zajt, legyen az ember, vagy alkalmazás, azok többet tudnak elérni – még ha ez áldozatokkal és sértődéssel is jár -.
Ugyanez a szemlélet a szolgáltatások és tartalmak fejlesztésében is igen erős irányt adhat nekünk. Amikor valami olyasmit csinálunk, ami segít szűrni a zajt, nagyon valószínű, hogy jó irányba haladunk.
Tegnap óta nyilvános az Internet Hungary programja, ami ha lehet, még az elmúlt éveknél is több tartalommal próbálja elkapni az érdeklődőkkel. Ákos ebben az évben mintha 5 szimpóziumot hozott volna össze két napra összesűrítve.
Rengetegen előadó jön el, én a közép-európai tevékenykedésünk kapcsán összeszedett tapasztalatokról fogok beszélni abban a szekcióban, ami körbetekint a régió országain és megpróbálja megmutatni, hogy mi is történik néhány száz kilométerre tőlünk. A szekció apropója, hogy mindenki csak az innovációban élen járó Egyesült Államok fejlesztői által kihozott új szolgáltatásokat ismeri.
Ez a szokás, ami egyébként minden közép-európai országot jellemzi elfedi, hogy ezek az országok méretüknél, helyüknél és erejüknél fogva sokkal többet tanulhatnak egymástól arról, hogy hogyan is kell és lehet üzletet csinálni a webes szektorban.
Miként lehet kockázati tőkét szerezni, hogyan lehet partner kapcsolatokat építeni, milyen technikákat érdemes használni. Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy mozogjunk a határok között jó szolgáltatásokkal – van -.
Ha valaki néhány hete rábólintott az analytics benchmark kérdésére, hogy engedi-e az adatai felhasználását látatlanban más oldalakkal összemérésre, akkor tegnap új adatnézettel bővíthette a vizsgálódásai körét.
Az Analytics-en belül a visitors alatt a benchmark linkre kattintva most már láthatóak az adatok, szépen megnézhetjük, hogy a miénkhez hasonló méretű szolgáltatásokhoz képest hogyan muzsikál a mi rendszerünk azon kulcs teljesítmény indikátorok mentén, amiket már megszokhattunk, vagyis a látogatás, egyedi látogatás, lepattanási ráta, oldal letöltés, stb.
Eddig azt hittem, hogy alig van itthon néhány informatikával, internettel foglalkozó blog, de kaptam egy listát, amit Király András és Degrell Kata állítottak össze (Kirowski) és láss csodát, a téma egyre jobban dokumentált már itthon is.
Neki is szögezném helyből a kérdést a társaságnak, van értelme itthon ilyen blogot vezetni? Milyen tapasztalatotok van, kerestek vele pénzt, tanultok belőle, szakmai kapcsolat építésre jó? Az én véleményem korábbról itt olvasható.
Kép: Pollner
Update: Jedi mester vagyok:
via dixi
40 perc alatt tartottam egy feltűnően gyors előadást a blogokról, az új webes szolgáltatásokról és a megváltozott média térről. Volt benne sivatag, sör, trendek. Lenyomjuk az internetet, mehetünk enni.