Archive for the ‘üzleti modell’ category


Szaki 2.0

Bár már cikkeznek róla egy ideje a blogoszférában, nekem csak most jutott át az ingerküszöbömön egy readeres megosztásban a bringás-szervízes András – alias Dr. iPod – aki iPod-ot és iPhone-t szerel, mindenki jókat ír róla, az emberek – például Pohly Feri – eseményként tekintenek arra, hogy nála cseréltették ki a betörött képernyőjüket.

Az új iPhone Szervíz oldal profi munka, játékos és egyértelmű üzenettel, jó célközönségre célozva egyetlen dolgot kínál és elhiszed rögtön, hogy tudja. Másként nem születnének róla blog posztok.

Szeretem, ha egy sztori így össze van rakva, megmutatja, hogy mekkora lehetőségek adottak, ha valaki tudja, hogy kell kihasználni őket.

Egy jobb történet juttat el a kilátszó seggű szetereotíp lenézett szervízes imázsból…
Szervíz

… egy olyan szintre, ahol azt veszed észre, lehet presztizse annak, hogy valaki marha jó szakember egy kevésbé elismert területen – elektronikai eszközök javítása -.
picture-3

Az eredmény magáért beszél. Kiderült, hogy lehet fasza dolog abból 2009-ben, hogy te tudsz megszerelni valamit a legjobban a városban.


Üzletfejlesztés az új feladat

Az egyik legfontosabb dolog, amit a cégeknek meg kell tanulni mielőtt a webre mennek, hogy felismerjék a saját értéküket és ne az alapján akarjanak belépni a webes üzletbe, ahogy jelenleg ez az érték egy üzleti modellben manifesztálódik.

Rengeteg cég számára a webes megjelenés ugyanis nem jelent egyet a klasszikus tevékenység webre ültetésével. Vannak sörgyártó cégek, akiknek a honlapján egy bárba tudsz bemenni és ott a csapostól kezdve mindenkit lehet kattintani és rajtuk keresztül az oldal tartalmait elérni. A Microsft nem is olyan rég azt gondolta, hogy a hülye felhasználók számára úgy lehet lefordítani az operációs rendszert, ha egy átlagos asztal kellékeinek feleltetnek meg minden navigációs elemet. Az iPhone alap alkalmazásai közül a legrosszabb a notepad, amiben a kézíráshoz hasonló betűtípussal lehet mindent elolvasni. Az előbbi példák mindegyike intő példa arra, hogy mi történik ha egy cég azt gondolja, tükörfordítással lehet a webet, számítógépet vagy telefont a felhasználók számára hasznossá, egyértelművé tenni.


Filmterjesztés útjai a Toldi moziban

Kedden a Toldi moziban részt vettem egy beszélgetésen, ahol a filmterjesztők beszélgettek, milyen irányba is kell menni, hogy a csökkenő mozizási hajlandóság és a növekedő költségek ellenére életben lehessen tartani a szakmát. Én amolyan kibicként, közösségi szolgáltatások fejlesztőjeként a következőt láttam.

Több ezer művészfilm jelenik meg évente, ezek nagy része semmilyen formában és sehol nem jelenik meg. Néhány műértő és kritikus találkozik velük. A mozik előre megveszik a filmeket, majd remélik, hogy le tudják játszani elég embernek, de a mozik kihasználtsága rémesen alacsony. A DVD terjesztés leszálló ágban van, egyetlen részterület működik úgy ahogy, a blockbusterek gyártóinak közvetlen lerakatai.

A film terjesztés felvilágosítás és szervezés és értékesítési kérdéseihez szerintem a következő hiányzik.

Kis objektumok hiánya
A mikromegosztás forradalmában olyan történelmi pillanatban vagyunk, hogy ugyanazokat az eszközöket használhatjuk egy-két hónapos csúszással, amit az amerikai emberek. Ezek a hálózatok képesek az érték közvetítésre, de csak akkor, ha mikro objektumok állnak rendelkezésre. Ezek lehetnek youtube filmek, lejátszható zenék, képek. Ebben a hálózatban az ingyenesen hozzáférhető dolgok terjednek csak, a terjesztéshez ezekre szükség van. Nagy mennyiségű, jól struktúrált ingyenes mikrotartalomra, amely fel tudja kelteni az igényt ezekkel a filmekkel kapcsolatban.

Vezető személyiségek hiánya
Soha nem foglalkoztam komolyabban fotózással, de readeremen és a facebook-on keresztül sorra kapom és olvasom a fotózási trükköket, nézem az elképesztő minőségű fotókat, soha ennyi tehetséges fotós képével még nem találkoztam, csak azért, mert a fotósok a Flickr-nek és a fotóblogoknak hála felismerték, hogy a web tökéletes médium a terjesztésére és kinőtték magukat, megtanulták mindezt olyan sztorikba csomagolni, ami terjed a Facebook-on keresztül. A blockbusterek köré már a filmesek is megteremtették ezt kultúrát, de a réteg moziban valahogy nem látni ennek a jelét.

Alkalmazások hiánya – on demand mozizás
Tegnap többször elhangzott, hogy a mozizás jövője az eseményekben van. Ebben lehet igazság. A weben rengeteg olyan alkalmazás és szolgáltatás született, amelyben a felhasználók megjelenítik a preferenciáikat és ezt megmutatják ismerőseiknek. A filmekkel kapcsolatos tudatosság gerjesztése, a közvéleménykutatások együttesen kezelhetőek lennének ezekben a rendszerekben. A moziknak is fel kell dolgozniuk, hogy csak úgy tudnak átlépni a következő évezredbe, ha megtanulják kiterjeszteni az értékeiket a webre, ez pedig a mozi közösségi és identitás építő erejében van. Olyan alkalmazásokat kell csinálni, olyan sztorikat kell kitalálni, amik lehetővé teszik az embereknek, hogy ugyanezt kifejezzék online és erre ráépítve lehet a mozit az IRL események, on-demand moziélmények köré újraszervezni.

Egy olyan kis mozi számára, mint a Cirko, egy jól megszervezett pár ezer fős közösség már olyan forrást tudna adni, ami megteremtheti az üzleti értelemben vett sikerességet. De ehhez bizony munka kell, meg kell nézni milyen üzenetek pörögnek filmekről jelenleg a blogszférában, ezekhez hasonló kommunikációra – pl. bejegyzésekre – és ezekre reagáló IRL eseményekre invitáló közössségszervező alkalmazásokra van szükség.

Üzleti modellek áttervezése
A régi filmterjesztés nagy üzlet volt, sokan és sokat kerestek rajta. A weben azonban nem feltétlenül adaptálni kell az üzleti modelleket a filmterjesztőknek, pl. megpróbálni a konkrét fizikai terjesztést kézben tartani, vagy ennek online megfelelőjét, ugyanis ezekre már vannak kész válaszok és a külföldi nagy cégek nagy valószínűséggel le fogják ezeket a csatornákat nyúlni – Hulu.hu? -. A filmterjesztőknek és a moziknak meg kell nézniük, hogy az általuk szállított értékek – termek, filmes kapcsolathálózat, ismeretek a filmekről – köré hogyan lehet olyan értékláncot teremteni, amiben pénz és bevétel van. Lehet, hogy a filmterjesztés következő hazai cégei valójában online alkalmazások fejlesztőivel összekapcsolódó közösségszervező cégek lesznek, akik abból fognak pénzt csinálni, hogy az embereket terelik a mozipénztárakhoz és a Filmklikk-hez hasonló filmnéző oldalakra.

A csökkenő nézőszám szerintem nem fogja kicsinálni a mozit, szerepet fog találni magának. Alig egy hónapja több száz ember ment el a New Tech Meetup-ra és fizetett 1000 Forintot, hogy találkozzon azokkal az emberekkel, akiket online amúgy is ismer és meghallgasson olyan prezentációkat, amiket egyébként is ismer. Az IRL események ilyen réteg műfaja óriási lehetőségeket rejt és a film szerintem meg fogja találni magának az utat, hogy túléljen ezeken keresztül és ne csak a rosszul szervezett állami támogatásokban találjon kiskaput.


Tanulság Csehországból. Miért nem lenne jó egy hazai kereső?

Az utóbbi hónapokban többször előkerült, hogy mennyire jó lett volna, ha a Google keresőjével szemben lenne valami hazai. Valami, ami jobban látná a hazai webet, jobban értené és végre a miénk lenne.

Szerintem ezzel szemben az egyik legnagyobb szerencséje a hazai webnek, hogy a Google lett rajta a domináns kereső és remélhetőleg középtávon hálózatépítésben is nagyobb versenyt fogunk látni a hálózati piacon. Nem mintha nem szeretném a hazai termékeket, a hazai termékek nagyon jók csak a piac működése miatt ez nem feltétlenül kedvez az innovációnak.

A minap jártam Prágában, beszélgettem helyi emberekkel az ottani internetes piacról. Kívülről a Cseh csoda, Közép-Európa internetes piacának ékköve a Seznam, sikerült lenyomnia a nagy Google-t és a legnagyobb helyi keresőként mutatja meg, hogy egy kis ország kis tartalomszolgáltatója képes lehet felvenni minőségben a versenyt a legnagyobbakkal. Látszólag fantasztikus dolog. A Seznamnak legalábbis biztosan.

Ennek a csodának ugyanis óriási ára van. Csehországban a Seznam ural szinte mindent. Ami nem is lenne gond, csakhogy nekik a Google-lel ellentétben egyáltalán nem okoz semmiféle lelkiismeretfurdalást, vagy monopolisztikus visszásságot, hogy keresőként és tartalomszolgáltatóként is megjelenjenek a piacon. Van nekik minden, újságtól kezdve közösségi oldalon át munkaközvetítő oldalig szinte minden, amit csak el tudsz képzelni. Az S brigád. Egyesek szerint olyanok, mint a méreg, ha valahol piacot szagolnak, egyszerre csak megjelenik egy S oldal és hónapok alatt lenyomja a konkurenciát.

Mindezt úgy csinálják, hogy a kereső indexét csak részben tekintik organikus területnek és a pénz beszél elve alapján azok kapnak jobb helyet a listában, akik vagy házon belül vannak, vagy fizetnek a jelenlétért. Ha nem fizetsz, akkor jobb esetben alig kapsz forgalmat a keresőből, rossz esetben – pláne, ha elkezdesz pénzt csinálni – azon veszed észre magad, hogy az oldalaid valahogy nem jelennek meg az indexben. Ráadásul a Seznam elképesztően lassú. Felületi megjelenésben ugyan sikerült a Google használhatósági szintjére feltornászni magukat, de a robotok alig jönnek és alig indexelnek.

Az eredmény pedig szomorú képet ad ki minden más szereplő számára. Van egy óriási vízfejű cég – 800 millió dollárnál is többre értékelve – amely rátelepedett az egész Cseh internetes piacra. Egy-két kiskapu van – pl. a Centrumnak van egy azonnali üzenetküldője, ami a legsikeresebb ilyen termék arrafelé -, de döntő többségében a piacra jutás Csehországban a fenti okok miatt sokkal több pénzbe kerül, mint itthon, hiszen az organikus találatokra is költeni kell.

Ezért kell támogatni a sokszínűséget, vagy ha az nem lehetséges a természetes monopóliumok miatt, akkor olyan szereplőket, akiknek globális érdekei az innovációt segítik a platformjukon és ezzel a helyi fókuszú szereplőket sem engedik elszaladni.


Miért akarta megvenni a Facebook a Twittert és a keresés evolúciója

Az egyik legfontosabb ok, ami miatt a Facebook meg akarta venni a Twitter-t, hogy a Twitter által létrehozott mikromegosztós modellben sokak szerint rendkívüli üzleti potenciál van.

Elsőre talán nem egyértelmű, de a mikromegosztáson keresztül az emberek olyan adatbázist hoznak létre, amiben mindenféle témával kapcsolatban részletes információk nyerhetőek ki. Ahogy Scoble minap írta, 2012-ben ha keresel majd egy jó vendéglőt a környéken, felmész a Facebookra, beütöd és találsz a tágabb ismerősi hálózatodban 3 vendéglőre ajánlást és rövid véleményezést az utóbbi két hónapban.

Az Olimpia étteremnek vajon mennyire tett jót az, hogy a weben körbeszaladt a híre a blogokon keresztül? A Facebook ezt a folyamatot erősíti fel. Egy engedélyen alapuló hálózatban, az ismerőseim hadától védve hamarosan sok dologról jobban fogunk tudni tájékozódni, mint bármelyik mostani keresőből.


Figyelem és üzleti modell

A 37Signals fejlesztői gyakran adnak hangot annak, hogy nem szabad finnyásnak lenni és pénzt kell kérni azért a termékért, amibe a legtöbb időt fektetjük. A web kettő igérete szerintük nem igazán jött be, hogy ingyenesen csinálunk valamit, aztán majd valahogy csak pénzt kérünk érte. Az emberek ugyanis ezt nem fogadják el.

Sokan erre rögtön azt mondják, hogy hát igen, megmondtuk, pénzt kell kérni a termékért. Na ezek lesznek azok a vállalkozók, akik gyorsan csődbe mennek. Az egyik híres RSS olvasó fejlesztő cég is ugyanígy állt a dologhoz és szépen bele is bukott egy-két év alatt.

Az ingyenesség ugyanis elkerülhetetlen. Amit el kell kerülni, hogy abból akarj pénzt csinálni, amit egyébként korábban ingyen nyújtottál. A bevétel alapját adó funkciót érdemes elkülöníteni attól, ami erre a funkcióra hajtja a felhasználókat és ha ez megtörtént, akkor már igenis érdemes pénzt kérni a szolgáltatásért.

Vannak, akik a terméket magát magasabb fordulatszámon értékesítik a felhasználók felé. Ilyen a Vimeo. Jobbat akarsz, nagyobb videót, kevesebb reklámot? Fizess. Ebben az a veszélyes, hogy a látszólagos értéke a prémium csomagnak gyakran nem elég nagy az alaphoz képest és ezért a felhasználók nem igazán akarnak fizetni, de a csábítás a másik oldalon nagy, hiszen ha a felhasználók ingyenesen vesznek részt a szolgáltatásban akkor ezzel a figyelemért folytatott harcban előnybe hozzák a szolgáltatást a többivel szemben. Ez a tipikus web kettes modell.

A másik példa pont a 37Signals. Az ismertségüket és a látogatottságukat egy ingyenes hírlevélnek és egy ingyenes blognak köszönhetik, először írták a blogot és a hírlevelet és az abban megfogalmazott szemléletet ültették át termékekbe. Értelemszerűen soha nem jutott még eszükbe, hogy pénzt kérjenek ezért az eszközért és valószínűleg soha nem is fognak. Mivel úgy gondolták, hogy amit a blogban publikálnak értékes, inkább írtak egy könyvet ugyanebben a témában és kiadták. A blog ingyenes látogatottsága viszi az embereket a 37Signals termékeire. Megkülönböztetik az eszközt, ami a figyelemért folytatott harcukat segíti, ennek ingyenesnek kell lenni és megkülönböztetik az eszközt, amiből a pénzt csinálják. Ez a modell is jónak tűnik, bár nagyon nehéz annak, aki most akarja elindítani, ugyanis a blogokkal ma már messze nem annyira egyszerű figyelmet generálni. Persze ott vannak az iWiW alkalmazások, a Facebook és az iPhone. A figyelemért folytatott harc tovább halad. Amit nem szabad elfelejteni, hogy ebben az esetben a blognak, hírlevélnek, Facebook alkalmazásnak stb. legalább olyan szerepe van, mint magának a terméknek.

A tanulság annyi, hogy a figyelmet és az üzleti modellt egyértelműen külön kell kezelni még akkor is, ha egymásba folyik a kettő. A figyelemért ma csak ingyenesen hozzáférhető eszközökkel lehet küzdeni, de ez ne tévesszen meg senkit, valahol belül ott kell lennie egy pontnak ami az üzletet életben tartja.


Tanácsok üzleti angyaloknak és aspiránsoknak, bónuszként egy visszautasíthatatlan ajánlattal

Ha befektetésen töröd a fejed az internetes szektorban vagy/és ott leszel a Startup konferencián kedden, akkor ezt a posztot mindenképpen olvasd el. Van egy ajánlatom számodra.

Definíció: A webes területen mozgó üzleti angyal az a kockázatvállaló befektető, aki webes projektekbe ötlet, vagy korai prototípus szintjén invesztál.

Az utóbbi egy évben elég sokat foglalkoztam a hazai korai seed jellegű befektetésekkel, részt vettem több konferncián hasonló témában, Internet Hungary, Start-up konferencia, Web 2 Symposium, benne vagyok a Microsoft startup támogató kezdeményezésében, egy meg nem született terv előkészítésében is részt vállaltam, ami a hazai angyal kultúra megteremtését hivatott támogatni, ott voltam a Demo konferencia és a Sanoma startup díjjának előzsűrijében, meghallgattam rengeteg friss ötletet a hazai piacról. Ez alatt az év alatt egy dologról megbizonyosodtam. Nagyon sok ötlet van itthon és bár jóval kevesebb, de prototípus szintre jutó fejlesztésekből is számos olyan készül, amibe érdemes lenne befektetni, csakhogy nincs meg a megfelelő infrastruktúrális háttér.