Tegnap és ma is Reklámhéten szerepeltem, fura mód mindkét alkalommal gerillázós témával kapcsolatban. Első nap Soós Gergőék hívtak meg beszélgetni a hazai gerilla kampányok hatékonyságáról, ahol végre megtudtam, hogy a gerilla marketing fogalmának kitalálója szerint ez a terület nem más, mint kis pénz nagy ötlet.
Itthon jobban megnézve persze azért inkább nagy pénz kis ötlet és még inkább kis pénz kis ötlet a jellemző, kevés olyan kampány van, ami az eredeti leírásnak megfelelne. Ma már az sem igaz, hogy a gerilla kampányok olcsók lennének, sőt nem is ez a cél. A lényeg, hogy egy olyan terepen hatnak, ahol a figyelemért folytatott verseny nem annyira jelentős a termékek között, így ha valaki átviszi az igen magasra tett kreatív mércét, akkor olyan hatást tud elérni a fogyasztóknál, amit a klasszikus kampányokkal a nagy reklámzaj miatt már szinte lehetetlen.
A legdöbbenetesebb szám az volt, amit az Allianz biztosító számára készített a ROA, ahol a videókat megnéző emberek igen nagy százaléka elment az Allianz biztosító honlapjára és ott több, mint 70%-uk (!) regisztrált az oldalon biztosítást. A dolog tehát itthon is működik.
Második nap a gerilla kampányok versenyén vettem részt Kaizer Gábor szervezésében, ahol hazai reklámügynökségek képviselői – no meg én – versenyeztették meg a legjobb kampányokat. Én két bűn rossz videóval szerepeltem, azzal a Lazy Sunday nevű médiatörténeti darabbal, amelyik beindította a Youtube videómegosztót 2005-ben, illetve azzal a Natalie Portman rappel, ami a már forró videómegosztót a széles amerikai internetező közeghez elvitte. Mindkét videó főszereplője volt annak a trendnek, aminek köszönhetően ma vírus videók ezreit nézhetjük videómegosztókon keresztül.
Az pedig, hogy mindkét videó nézhetetlen mutatja, hogy ez alatt a néhány év alatt is milyen magasra emelte a vírus videókkal kapcsolatos elvárásokat a szakma. Ma már ezek a videók eltűnnének a süllyesztőben. Szép lassan helyére billen az egyensúly, ma már tényleg csak a legjobb ötletek tudnak vírusossá válni, a bekerülés erre a területre szintén egyre nehezebbé válik.
Egyesek így hívják a Google keresésekre vonatkozó adatbázisát, ami gyűjti és tárolja a keresőbe beütött több millió szót és kifejezést.
Mielőtt a Google néhány napja kihozta a Google Insight for Search-öt, azt hittem, hogy semmilyen korábbi üzleti modellbe nem férne bele egy ilyen lépés. Hiszen ez a Google egyik legnagyobb értéke, olyan adatbázis, amiért politikusok és cégek milliókat adnának. A sok SEO szakember arra fogja használni, hogy még jobban manipulálja a keresési találatokat. A másik oldalon meg az is igaz, hogy milliónyi tervezőnek, üzletembernek, vállalkozónak olyan legális adatbázis kerül a kezébe, aminek segítségével jobban tudja a kampányait optimalizálni, végre pontot tud tenni egyszerű kérdésekre, hogy milyen szavakat érdemes használni a hirdetésekben. Össze tudja mérni, hogy melyik termékkategóriák iránt érdeklődnek jobban az emberek.
Elképesztő eszköz, ami mind a marketingesek számára, mind a keresőoptimalizálóknak, politikusoknak, szociológusoknak, vagyis bárkinek elképesztő kutatási alapot adhat, aki azzal foglalkozik, hogy az emberek mit csinálnak és miért csinálják azt amit.
Mekkora veszteség lenne, ha ez az adatbázis rejtve maradna. Igaz a Google féle szokásos zárt rendszerű megközelítésről van szó, amihez igazán illene még egy viszonylag szabad API, hogy igazán használható legyen. Az sem ártana, ha pontos adatokat adna a keresések volumenéről és nem ilyen normalizált handabandával rejtene el mindent. Jelen formájában inkább madártávlatból nézelődésre, semmint részletes kutatásra alkalmas.
Én biztosan publikussá tetetném minden keresővel törvényileg szabályozva, hogy a társadalom által átadott adatok nem a cégé, hanem a köz tulajdona. Még nem is értjük igazán, mennyire fontos lenne, hogy ezek az adatok publikusan elérhetőek legyenek nyitott és hozzáférhető csatlakozókon keresztül.
Mielőtt néhány napra lehúzom a rolót elutazás címén, egy mondatot még megejtek az új webes trendek oltárán. A pénteki virál konferencián elővettük a hazai web kettes szolgáltatások napi statisztikáit és ez alapján már itthon is naponta millió fölötti – ha optimisták vagyunk akár kettő fölé is mehetünk – egyedi látogató érkezik az “új oldalakra”.
Rabbit írt két nagyon tanulságos posztot – egyik, másik – a kattintás alapú kampányok felfutó divatjáról, amiből azt szűrtem le, hogy média oldalon kell néhány további érvet felhozni a felületek értékesítésével kapcsolatban. Az átkattintás alapú kampányok ahogy a bejegyzésben is megjelenik, rendkívüli módon függ az ügynökség által készített kreatívoktól.