Az utóbbi időben a webes analitika az itthon is elérhető ingyenes szolgáltatások terjedésével nagyon komoly virágzásnak indult.
Az analitika első pillanatra egyszerűnek tűnik, az ember feltesz valami kódot, elkezdni nézni, hogyan épülnek a találatok, hogyan lesz 10-ből 20, 20-ból 40 egyedi látogató az oldalon. Ezzel a többség szépen el is van elég sokáig, érzi, hogy rajta tartja a szemét a rendszerén, látja ha változások vannak, ha valami nem úgy van, ahogy annak lennie kéne. De.
Az alap analitikai eszközök telepítése és minimális készségek elsajátítása lehetővé teszi, hogy az első szintre eljusson valaki. Hogy bizonyos akciók hatékonyságát nagyjából ellenőrizni tudja – ha nem csinál egyszerre rengeteg dolgot -. Az analitika ezen a szinten pusztán egy olyan pontatlan ellenőrző eszköz, amit felhasználhatunk arra, hogy nagyon áttételesen ellenőrizzük, amit csinálunk jó irányba viszi-e a dolgokat. Ennek a mérésnek a hatékonyságát is már kevesen tudják pontosabban belőni, hogy ellenőrizni lehessen, mely akciók vezettek milyen eredményekre. A leggyakoribb probléma, hogy az átlagos weboldal tulajdonos ránéz az oldalának analitikájára és utána rákérdez, “és akkor?”. Nem tud az adatok mögé nézve megléphető akciókra vonatkozó információkat szerezni.
Ugyanakkor az analitika elvileg adatokat tud arra is szolgáltatni, hogy mit tegyünk bizonyos folyamatok felgyorsítása, jelen esetben az oldalunk, szolgáltatásunk látogatottságának növelése érdekében. Magából az adatokból is ki lehet nyerni számos olyan információt, amit aztán vissza lehet forgatni az oldalak fejlesztésébe. Akár tartalomról, akár felületről van szó. Na itt kezd igazán izgalmas lenni a helyzet, ez az amiről ma még – nemcsak itthon -, elég keveset tudnak.
Malcolm Gladwell, a világhírű újságíró és remek könyveket produkáló szerző szerint a világ legjobbjai 10000 órányira vannak tőled. Bármit is csináljanak, bárhol is legyenek, ha valamire hajlandó vagy ennyi időt szánni az életedből, ott leszel, ahol ők. A különbség az átlagos és a profi között az a pár ezer órányi különbség, amit gyakorlással töltenek. Michael Jordan átlagos játékos volt középiskolában, de mániákusan kosarazott a hét minden napján, a nap minden elérhető szabad percében. Ugyanez igaz a Tiger Woods-ra is, akivel az apja két éves kora óta golfozott. Igaz ebben a két emberben van valami extra is, de a hosszú gyakorlás volt a kulcs.
Mosquito lamentál azon, hogy vajon miért viszi el a PPC a költések döntő százalékát, míg az organikus találatok bár többszörösét hozzák a forgalomnak, nem költenek rá eleget.
Ügynökségi oldalról teljesen érthető dologról van szó:
Kijött a Google AdPlanner, első blikkre a felületek hatékonyak és laikus számára is érthetően magyarázzák el, hogy milyen oldalak, milyen keresztlátogatottságot érnek el. Egy ilyen rendszernek az lenne a lényege, hogy megmutassa, sok opció van ugyanazoknak a felhasználóknak az elérésére és erre a feladatra nagyon is jó kiindulási alap lehet. Hiányossága talán, hogy nem adja azt a mélységű adat gazdagságot, amit a Google-től eddig megszokhattunk.
A látogatottsági eltérések a Medián és a Trends mérések között régóta megvannak. Ha egy oldalon Mediánnal és Analytics-el is auditálsz, rögtön látszik, hogy a Medián nagyon hasonló számokat ad vissza, de mindig legalább 5%-10%-kal kevesebbet. Ettől függetlenül a Google számai is elég pontosak, csak jó helyre kell őket tenni. Ez az eltérésbeli hasonlóság egy kicsit gyanússá teszi, hogy a Google Analytics-et mégiscsak használják a Trends mögött, még ha csak annyira is, hogy a máshonnan szerzett adatokat korrigálják.
Nekem néhány hét nézegetés és néhány oldal ismert Webauditos látogatottsági adatai alapján ez eddig a legpontosabb – ilyen technikára épülő – független külföldi audit rendszer. Nem 100%-osan pontos és vannak benne butaságok, igazán pontos kutatásokra talán nem alkalmas, de üzleti döntések támogatására, piac felmérésre, versenytárs elemzésre mindenképpen.
Én az audit rendszerektől leginkább azt várnám, hogy szaturálják a piacot, mutassák meg, hogy sok oldal között van komoly keresztlátogatottság – tehát sok helyre lehet menni vásárolni -, illetve, hogy demográfiai és egyéb mutatók mentén elhatárolva teljesen mások az oldalak közötti sorrendek.
Ha valaki néhány hete rábólintott az analytics benchmark kérdésére, hogy engedi-e az adatai felhasználását látatlanban más oldalakkal összemérésre, akkor tegnap új adatnézettel bővíthette a vizsgálódásai körét.
Az Analytics-en belül a visitors alatt a benchmark linkre kattintva most már láthatóak az adatok, szépen megnézhetjük, hogy a miénkhez hasonló méretű szolgáltatásokhoz képest hogyan muzsikál a mi rendszerünk azon kulcs teljesítmény indikátorok mentén, amiket már megszokhattunk, vagyis a látogatás, egyedi látogatás, lepattanási ráta, oldal letöltés, stb.
Ahogy a webbel foglalkozó szakemberek általános ismerete az analitikáról gyarapodik, úgy kezd a PI kikerülni a használható mutatók közül.
Egyesek, mint a Nielsen eltöltött időre helyezik át a hangsúlyt, mások az elköteleződésre esküsznek, a hozzászólásokra, ismerősök felvételére.
Született egy elég jó elemzés a kérdésről a Computerworld-ön, ami nagyjából arra a konklúzióra jut, hogy nem tudjuk még mi lesz az analitika következő nagy kánonja.
Egyesek szerint a blogok, hálózat építő szolgáltatások, videómegosztók és mikroblogok – meg persze a többi webes alkalmazás – annyira eltér egymástól, hogy a hatékonység mérésének alap mértékegysége minden esetben más. Ez a gondolat valahol teljesen érthető, a webes analitikával foglalkozó legjobb szakemberek azt tanítják, hogy a mérések a legtöbb szájt sajátosságából fakadnak. Ha videókat pörgetsz, akkor értelemszerűen a videók sajátosságai, például a nézés mérése a kulcs elem, blogok esetében pedig egész más, mondjuk az RSS feliratkozás.
Lehet, hogy emiatt nem is szabadna semmit kinevezni “mérőszámnak”.
Néhány hét Facebook használat után egyértelmű tapasztalat, hogy az ismerőseid simán fel tudnak tölteni annyi információval, hogy az akár felérjen a napi szintű túlhajszolt RSS olvasással.
Van a fejemben egy kép a jövőről, ahol emberek csupán azzal napokat fognak eltölteni, hogy az ismerőseik életét követik különböző rendszerekben. Már most egyre több adat kerül fel a netre, a Facebook infoáradata alapján néhány éven belül akár egy ember aktivitásainak figyelése is egész napos elfoglaltsággá nőheti ki magát. Ebben a jövőben az ember a saját ismerősi hálózatát is úgy fogja érzékelni, mint most a blogoszférát, rengeteg adat, rengeteg akció, amit nem lehet befogni. Emberek fognak rákattanni mások életének állandó követésére, ahogy most blogokra teszik, a voyeurizmus teljesen mindannapos tevékenységgé válik.