Archive for szeptember, 2008


Mennyire egyszerű szakértőnek látszani

Rengeteg ember van, aki arra vágyik, hogy szellemi vezetőt kapjon, nem értem pontosan a mögöttes pszichológiát, de az önbeteljesítő jóslat többszörösen is igaz ezen a területen. Ha valaki magát szakértőnek állítja be, egy idő után, ha elég gyakran ismétli el, szakértőként fognak rá tekinteni.

Tihanyi Tamás hétfő esti fellépésébe futottam most bele a Budapest TV-n, érdemes minden szakértő, tanácsadó jelöltnek legalább egyszer végignézni az előadást, amiben dróttal, csettintgetéssel, energetizálással és még ki tudja mivel ez az ember, az ezoterika szakértője élőben tanácsot ad az arra vevő embereknek.

2008-ban ezzel a műsorral ember egzisztenciát épít és láthatóan igen jól megél abból amit csinál. Legyen ez elrettentő példa. Nem lehet eléggé átlátszónak és nyilvánvalóan manipulatívnak lenni, hogy minden ember őrültnek nézzen, és nem kell semmi konkrétum ahhoz, hogy szakértő legyél egy adott területen.

Ha ilyen alacsony a szint, amit meg kell lépni, nem jelent semmit, ha valaki “szakértő”, vagy ha ezt mondják rá.


Reklámhéten gerilláztunk

Tegnap és ma is Reklámhéten szerepeltem, fura mód mindkét alkalommal gerillázós témával kapcsolatban. Első nap Soós Gergőék hívtak meg beszélgetni a hazai gerilla kampányok hatékonyságáról, ahol végre megtudtam, hogy a gerilla marketing fogalmának kitalálója szerint ez a terület nem más, mint kis pénz nagy ötlet.

Itthon jobban megnézve persze azért inkább nagy pénz kis ötlet és még inkább kis pénz kis ötlet a jellemző, kevés olyan kampány van, ami az eredeti leírásnak megfelelne. Ma már az sem igaz, hogy a gerilla kampányok olcsók lennének, sőt nem is ez a cél. A lényeg, hogy egy olyan terepen hatnak, ahol a figyelemért folytatott verseny nem annyira jelentős a termékek között, így ha valaki átviszi az igen magasra tett kreatív mércét, akkor olyan hatást tud elérni a fogyasztóknál, amit a klasszikus kampányokkal a nagy reklámzaj miatt már szinte lehetetlen.

A legdöbbenetesebb szám az volt, amit az Allianz biztosító számára készített a ROA, ahol a videókat megnéző emberek igen nagy százaléka elment az Allianz biztosító honlapjára és ott több, mint 70%-uk (!) regisztrált az oldalon biztosítást. A dolog tehát itthon is működik.

Második nap a gerilla kampányok versenyén vettem részt Kaizer Gábor szervezésében, ahol hazai reklámügynökségek képviselői – no meg én – versenyeztették meg a legjobb kampányokat. Én két bűn rossz videóval szerepeltem, azzal a Lazy Sunday nevű médiatörténeti darabbal, amelyik beindította a Youtube videómegosztót 2005-ben, illetve azzal a Natalie Portman rappel, ami a már forró videómegosztót a széles amerikai internetező közeghez elvitte. Mindkét videó főszereplője volt annak a trendnek, aminek köszönhetően ma vírus videók ezreit nézhetjük videómegosztókon keresztül.

Az pedig, hogy mindkét videó nézhetetlen mutatja, hogy ez alatt a néhány év alatt is milyen magasra emelte a vírus videókkal kapcsolatos elvárásokat a szakma. Ma már ezek a videók eltűnnének a süllyesztőben. Szép lassan helyére billen az egyensúly, ma már tényleg csak a legjobb ötletek tudnak vírusossá válni, a bekerülés erre a területre szintén egyre nehezebbé válik.


Nem lehet pénzt csinálni blogokból

A tegnapi Reklámkonferencián beszélgettünk, hogy mi van a hazai blogokkal.

Hiába indult el már majdnem 10 éve itthon is, még mindig nem lehet arról hallani, hogy bloggerek megélnének abból, amit csinálnak. Hogy léterjött volna a profi bloggerek rétege, akik nem abból veszik a parizert, hogy blogból közvetett módon varázsolnak ki jövedelmet, hanem abból, hogy profin írnak egy adott területről.

A bloggerek egy része szakmai reputáció építésre és network karbantartásra használja a médiumot – ide tartozom én is -, egyesek újságíróként használják a blogot is – pl. Index újságírók -, vannak, akik kapcsolt szolgáltatásokkal, például tanácsadással és megvárásolható prémium anyagokkal próbálnak kihozni némi pénzt a közösségéből, mint a Wolf Gábor tanítványok.

De itt sincsenek nagy sikersztorik, egy kivételtől eltekintve még nem hallottam arról, hogy valaki azt mondta, “én a blogból fogok egy éven belül megélni” és aztán tényleg, a blogból generált forgalom kapcsolt szolgáltatások révén valaki szépen meg is élne belőle.

Az okok közül csak egy lehetne, hogy a fővonalas témákat az újságok már rég lenyúlták, a niche meg itthon egyet jelent a forint nélküliséggel. Látszólag.

De a 37Signals posztját a témában elolvasva, akik részletesen végigveszik, hogy egy jó blogból hogy csináltak millió dolláros üzletet, mégiscsak az az érzésem van, hogy ebben az országban az emberek nem tudnak pénzt csinálni. A klasszikus kreatív online vállalkozó, aki értéket teremtve és mindezt barátságosan és szerethetően előadva, egyszerűen alig létezik. Hiányzik a hazai bloggerekből az egészséges pénzcsinálási ösztön, hogy miként lehet sok bőrt lehúzni egy termékről, anélkül, hogy az ember kuruzslóvá váljon.

Ezt egyébként gyakran az egyetemen is látom, a most kirepülő végzős hallgatók között, hogy nincsenek megtanítva a vállalkozási szemléletre. Várják a csodát, ami többnyire – sőt soha – nem érkezik meg.


A válság hatása a webes szektorra

Múlt évben azt magyarázta minden gazdasági szakember, hogy az amerikai lakáspiac bedőlése nem fog átterjedni a pénzpiacra, vagy a világ többi országára, aztán most a pénzpiac mégis erőteljesen remeg, a világ több országában, pl. Spanyolországban óriási ingatlan vállalatok dőltek be. Aztán azt mondták, hogy a pénz szektor bedőlése nem fog átgyűrűzni világ többi országába, aztán mégis.

Ebből azt szűrtem le tanulságként, hogy a válság bizony hamarosan kissebb-nagyobb mértékben minden szektort érinteni fog és minden olyan országot, ami az amerikai gazdasággal erőteljesebb kapcsolatban van – az EU pl. ilyen -, akárki akármit is mond.

Az amerikai online hirdetési szektor ebben az évben már csak 18%-kal fog nőni az elmúlt év 28%-hoz képest és ennek a fejlődésnek is a döntő többségét a ppc hirdetések piaca fogja elvinni, többnyire a Google, aki még rossz körülmények között is hozza a húsz százalék feletti növekedési ütemet. Jó hír nekik, rossz az iparág többi szereplőjének, akiknek nyilvánvalóan durva profit csökkenést kell már ebben az évben is benyelniük. A recesszió nem kedvez a reklámköltésnek és ahogy az amerikai eredményekből látszik, felerősíti a hatékonyság iránti igényeket, amit a ppc piac képes nyújtani, a display piac és a többi résztvevő a több éves kényelem miatt egyáltalán ne, vagy alig. Természetesen nem technológiáról beszélek, hanem a folyamatról.


Elindul az IAB Magyarország

Nemrég kaptam az emailt Novák Pétertől – Kirowski -, hogy néhány héten belül elindul itthon is az IAB, az Interactive Advertising Bureau.

A szervezet többek között a webes bannerek standardizálásában betöltött szerepe miatt ismert, de sok helyen, pl. Lengyelországban kritikus szerepet játszott a hirdetők tudatának internet központúvá formálásában, illetve abban, hogy a weben keresztül elért felhasználók mennyisége és hatékonysága illetve a weben elköltött pénzek nagysága közeledjen egymáshoz.

Remélhetőleg a szervezet itthon is hasonló szerepet fog betölteni, ugyanis leginkább erre van jelenleg szükség.


Zoom-ból csak a zoom hiányzik

Előre leszögezendő, hogy az új Zoom arculat igen kellemes lett a korábbihoz képest, a layout jó, kissé széteső, de megvan benne az a feszültség, ami egy modern webes magazin layout-ját jellemzi. Profi munka.

Ugyanakkor nekem mégis hiányzik belőle valami. A következő lépés érzete. Manapság tematikával nem lehet új pályára állítani egy magazint. Az Index sok éves szervezeti tudása, az arculat, az Origo volumene mellett nem lehet ugyanazokkal a játékszabályokkal győzni. A koncepció erőtlensége az új oldalon is átüt, hiába lett kellemesebb a megjelenés, ugyanezt az energiát valami igazán újszerűbe kellett volna ölni.

Amikor nem vagy biztos, a stratégiát változtasd meg, ne a taktikát. (Seth Godin)

A Zoom-nak a győzelemhez nagyot kellett volna álmodnia, mondjuk egy teljes videós oldalt, ahol szerkesztett tartalmak jelennek meg tucat számra naponta, de TÉNYLEG jó minőségben, vagy találni egy eddig fel nem fedezett célcsoportot – életkor, életmód, akármi szerint – és úgy megcélozni, hogy az gyomorba vágó legyen és kivigye a talajt az Index alól.

Ha az Index konkurenciáját szeretném megcsinálni, kitalálnám, hogy mit vesztett el az Index az elmúlt években, ami az induláskor megvolt – semlegességét? lelkesedést? a kellemes amatőrség látszatát, professzionális újságírással ötvözve -, lehámoznám a gyökeréig, hogy ez élmények szintjén hogy jelenik meg a felhasználók felé – a fogalmazásban? képekben? az új arculatban? -, és mik azok a technológiai megoldások, amik még itthon nem terjedtek el, de alátámasztható az új gondolat és azzal lépnék nagyot. És még ekkor sem biztos, hogy meg lehet szerezni azt a csapatot, aki képes ennek az kifejezésére.

Talán az ellenségkép túl nagy. Lehet, hogy nem az Index-et kéne megverni.


A nagy nyitás

Míg itthon a kis Magyar paranoia jegyében a szolgáltatások többsége a zártságot támogatja, mindenki megpróbál mindenkit kiszorítani, aki nem a saját csapatába számol a Webaudit-ban, külföldön 2008-ban egyértelműen érezhető a váltás a mainstream szolgáltatások stratégiájában.

A Facebook által elindított platform szemlélet és a kicsi innovatív szolgáltatások által behozott koncepciók – mint a Friendfeed – mostanában kezdenek mindenkit a nyitásra ösztönözni. Az AOL nemrég bejelentette, hogy a nyitólapját teljesen megnyitja más szolgáltatások előtt, a Yahoo új címlapi kezdeménye is ugyanezt az irányt követi.

Yahoo nyitólap

Yahoo nyitólap

Itthon a nagyok közül eddig egyedül a Startlap belépési fülei számítanak az egyetlen említésre méltó nyitási kísérletnek, így hirtelen semmi más nem jut eszembe. A középtávú növekedésben most már egyre inkább az egymástól rabolt idő az, ami fontos lehet, az oldalak ezért kint megpróbálják egymás látogatóit is kiszolgálni. Itthon ezzel szemben a vadnyugati gondolkodás a menő, a korlátlanul növekedő internet és az újonnan meghódítandó szegmensek, illetve az egymás piacára betörő bandaháborúsdi.

A hazai webes tartalom ipar a megesszük a másik piacát elv szerint működik – ez marad a friss gondolatoktól mentes nagyobb vállalatoknak -, vagy a behozunk valami újdonságot a piacra – ez meg a kicsiknek -.

Ettől függetlenül fura mód ma mindenki vagy híroldallal akar robbantani, vagy hr oldalt akar építeni. Mindkettő gigászi és jól működő szereplőkkel van megáldva, csak nagy monolit cégeknek szabad ebbe belevágni, egyébként egyedül az innováció marad, megpróbálni eltalálni a friss irányokat és érdeklődést.