Csak úgy találomra az Index-en elsőként ebbe a hirdetésbe futottam bele:

Találós kérdés: mi van a kisbetűs részbe írva?

Bármilyen jó kreatív is próbálkozik vele, olyan hangulata van ezeknek a hirdetéseknek, mint a 90-es évek végén divatos kereszthirdetéseknek, aminek egyetlen célja volt, hogy legyen kicsi és minél több kiférjen belőle.

A hirdetési piac a mobil esetében belesett abba a tipikus hibába szerintem, hogy egy korábbi mintát akar átvenni, webesíteni akarja a mobil hirdetést. Csakhogy mobil nem a web, itt nem fog menni, hogy a képernyő 20%-os szeletére bepanírozzuk a kommunikációt, egyszerűen, mert minimális hasznos felület áll rendelkezésre.

El kéne felejteni ezeket a megjelenéseket, mert erőtlen kommunikációt biztosítanak és azzal, hogy nem adnak helyet, még a márkának sem tesznek jót, nem lehet igazán vonzó hirdetéseket készíteni rájuk.

A jóérzésű hirdetők remélhetőleg a mobilt a teljes képernyős, vagy féloldalas hirdetések irányába fogják tolni és standard, fix navigációs megoldások jönnek létre a hirdetések kezelésére: 

Egész oldalas hirdetések esetén valami ilyesmit tudnék elképzelni:

• Cikkeknél, oldal tördeléssel az oldalak közé teljes képernyős hirdetések kerülnek
• Balra húzással – swipe – a hirdetés kilökhető legyen a képernyőről és automatikusan a következő tartalmi oldal ugorjon be
• A hirdetés átugrásához nagy, könnyen érinthető gombok kerüljenek ki
• Hogy gyors legyen, a következő oldal töltődjön be előre a hirdetés alá, a swipe gesztus legyen villámgyors, úgy egyébként a megszabadulási folyamat villámgyors legyen
• A hirdetés fix, vagy minimál animációval jelenjen meg
• Funkcionális alkalmazásoknál a legkevésbé inzultáló pontokon elhelyezve – pl. akciók végén -
• A hirdetés a felhasználónak egy látogatáskor csak egyszer jelenik meg, különleges esetben többször

Féloldalas hirdetésre jó példa lehetne:

• A hirdetés a tartalom felett jelenik meg a fejléc alatt
• Első felgörgetésre a tartalom kitolja a hirdetést a képernyőről és a tartalom felpozícionálódik a képernyő tetejére, kihasználva a teljes felületet.
• A hirdetés legörgetésre nem jön vissza, vagy hasonlóképpen, ha felhasználó lefelé görget
• A hirdetés a felhasználónak egy látogatáskor csak egyszer jelenik meg, különleges esetben
• A tartalomba illesztve ugyanúgy jelenik meg, mint eddig, rásegítéssel lehet pozícionálni esetleg a hirdetés után érkező tartalmat az oldal tetejére

Mert a hirdetésnek kell a hely, hogy érvényesülni tudjon. A kommunikáció már csak ilyen, a mobil nem lesz – sokkal – nagyobb, a felhasználható felület sem, szóval ki kell találni, hogyan lehet értelmezhető méretű hirdetési megoldásokat megjeleníteni rajta úgy, hogy a tartalom is kezelhető maradjon, de a hirdető is megkapja, amiért jött.

A táblagépekről már a kezdetek óta mondják, hogy alapvető változásokat hoz a tartalomfogyasztás terén, magazin olvasás, hírolvasás egyértelműen tolódik a mobil és a tábla irányába, hiszen utazás közben és a kanapén is helye van, itt pedig ezek az eszközök dominálnak.

Ami nekem komoly újdonság, hogy az IBM kutatása szerint az Egyesült Államokban 16%-os növekedés mellett a karácsonyi online vásárlások közel 7%-át iPad-ről indították, egy eszközről, ami másfél évvel ezelőtt még nem is lézetezett. Végiggondolva persze érthető, a vásárlás olyan aktivitás, ami sok böngészéssel, lamentálással, turkálással jár, az iPad tökéletes kiegészítő az ehhez kapcsolódó információk megszerzésére, az App Store miatt pedig eleve otthonosan fizetenek az eszközön keresztül és hát az iPad tulajdonosok nem is tartoznak azok közé, akik ne tehetnék meg, hogy vásároljanak.

A szám még így is nagynak tűnik, 7% bőven a vonal felett van, az olcsó táblák megjelenésével és hazai elterjedésével pedig itthon is lehet majd gondolkodni, honnan is vásárolnak az emberek.

Munka jellegű tevékenység-e, amihez az ember leül a számítógép elé, vagy rekreációs böngészés, amit inkább a kanapéról intézünk. Én az utóbbira tippelnék és ha tényleg így lesz, az e-kereskedelem is komoly átalakulás előtt áll. Érdemes lehet komolyabban gondolkodni, hogy egy érintőképernyős környezetben mit is jelent a termék keresés, termék nézegetés.

• A Flipboard és a Zite webes híreket tesz elérhetővé, előre feldolgozott formában, de teljes értékű böngészőt is biztosít, ha az ember az eredeti formátumban szeretné elolvasni a híreket.
• A StumbleUpon a webes tartalmak felfedezését teszi lehetővé táblagépről
• A Google alkalmazással a webes tartalmak között tudok keresni, ha éppen arra van szükségem
• A Twitter és Facebook kliens segítségével az ismerősök között megosztott webes tartalmak között lehet böngészni

Nyilván nem véletlen, az értékes tartalmak jelenleg nagy mennyiségben ingyenesen a weben érhetők el, a legtöbb ilyen alkalmazás a webre épít, de valamilyen speciális funkcióra fókuszál. 

Ami nagyon más az általános célú asztali böngészőhöz képest, az, hogy a böngészőben megnyitott szolgáltatások helyett, amelyek további webes tartalmak irányába kalauzolnak el, a mobilon speciális böngésző alkalmazásokból használunk többet. Ha olvasni szeretnénk, ha csak úgy böngészni, ha keresni, minden alkalommal más appot. 

A web nem tűnik sehova, csak nem böngészőből nézzük.

Egy probléma volt csak, a sportág szakértői közül többekben felmerült, hogyan lehet képes ilyen teljesítmény növekedésre ez az egyébként nem mindennapi futó. Hogy megértsék a szituációt, fogták Pistorius-t és megnézték, hogy a protézise mennyiben segíti őt a többiekkel szemben, származik-e bármi előnye a protézis viseléséből. Az eredmény egyértelmű volt, Pistorius a Gepárddal a talajtól jóval több erőt kap vissza, mint egy egészséges sportoló. Közel háromszor akkorát, mint ép lábak esetén. 41,4-os átlagos energiaveszteség helyett a protézissel ő csak 9,3%-ot veszt így 30%-os mechanikai előnye van a többiekkel szemben. Másképpen fogalmazva negyedével kevesebb erőkifejtés kell neki egy bizonyos sebesség fenntartásához, mint az átlagos futóknak, ha egyszer nekilendül, megverhetetlen. Egy gond van csak, a protézis miatt nyer.

Pistorius-t a vizsgálat eredménye miatt kizárták az Olimpiáról. A magyarázat szerint a protézis miatt könnyebben tud futni, így olyan előny birtokában van, amitől a verseny nem fair. Az ilyen kizárások általában semmiféle visszhangot nem váltanak ki, de Pistorius esetét felkapta a világsajtó, a kizáró bizottságot támadták minden elérhető fórumon, az emberek felháborodtak, hogy a meseszerű történetet hogyan tiporhatják lábbal. A mozgássérült fiú megnyerhetné az Olimpiát és ez olyan sztori, amit nagyon szeretünk, megmutatja, milyen teljesítményre lehet képes az ember.

Van azonban egy kis gond, ha Pistorius indulhat és nyer a versenyen, a következő alkalommal valaki egy hosszabb protézissel jön, aztán valaki rakétát szerel a protézis mellé, majd valaki számítógéppel irányított protézist kezd használni és néhány év alatt a futás az emberi teljesítményre alapozott atlétikai versenyből egy szinte tisztán technológiai sportág lesz, amely nem az emberi tehetségről, hanem az eszközök teljesítményéről szól. Ezt senki nem akarta, tönkretenné az egész sportágat, annak szellemiségét. 

Vajon Pistoriusnak volt igaza, vagy a bíráknak? Pistorius mindenki számára példaértékű értékeket képvisel, de olyan eszközt használt a győzelemhez, ami nem fér össze a sportág szellemiségével. Ritkán előforduló anomália, hiszen a sport nem csak annak szellemiségét és sportszerűségét képviseli, de egyben az emberi teljesítmény nagyságát is, így a történet azon ritka pillanatok egyike, amikor mindkét félnek igaza van és őszintén, az ilyen esetekkel nehezen tudunk megbirkózni.

Nem ismerős a történet?

Ez van, tessék elfogadni, a a sok platformos kimenetek irányába tartunk és ez már a jelen. Annyi alkalmazás jelenik meg naponta a boltokban, hogy elképzelni is nehéz. Arról vitatkozni, hogy ennek a modellnek van-e létjogosultsága, értelmetlen. Itt van, robbanásban van, mindenki támogatja és rengeteg cégnek érdeke, hogy ez a modell is életképes legyen. Leginkább a mobil gyártóknak és bizony ők döntenek, hogy a mobilon mit kényelmesebb használni.

A legtöbb kritika szerint drága, ha több platformra megyünk. Ez van, tessék ráeszmélni, hogy a digitális csatorna megjelenés egyre drágább lesz. Vége a "kétszázért" gyártott digitális megjelenéseknek, vége az unokatesó megcsinálja nekünk a tuti megoldást korszaknak. A digitális piac rég elindult abba az irányba, hogy miközben tömegtermékké válik, úgy lesz egyre nagyobb a bekerülési költség, a mobil technológiák bizony erre még egy nagy lapáttal rátesznek. Ideje ráeszmélni, hogy a web, a mobil platform már nem a 90-es évek webje, itt most már a nagyok játszanak, ez már nem egy kísérleti médium, hanem milliárdos árbevételű cégek kiemelt platformjai. Pont emiatt lényegtelen, hogy drágább a gyártás 3-4 platformra. Akinek fontos, hogy elérjen 3-4 millió embert és tudja, hogyan csinál belőle pénzt, számára a mobil egy extra lesz, amit beépít a költségeibe. Az ingyen játszunk webes kultúrának vége. A médiacégeknek nehéz  dolga van, mert még a weben sem találták ki, hogy miből lesz a pénz, érthető, hogy óvatosan lépkednek ebbe az irányba. Ez azonban a média modellkeresési válsága, nem a natív app, mobilweb kérdése, ne keverjük a kettőt. 

Gergőn azt érzem, hogy – okkal – a médiacégek oldaláról nézi a mobilweb, app kérdést. 

Ha médiacéget vezetsz, ilyenben dolgozol, nagyon gyorsan fel kellene ébredni, nem a mobilweb és natív alkalmazás közötti választás a legnagyobb problémád. Mobilwebes kimenet mindenkinek kell, aki digitális médiát gyárt, mert ez az a modell, ahonnan a legtöbb platform irányába terelhető a tartalom. Ez fog az olvasókon domináns aggregátorokban megjelenni – pl. Flipboard -, ezt fogják megosztani Facebook-on és Twitteren, erre ugranak majd a keresőkben – Google -. 

És valóban, tényleg nehezen elképzelhető, hogy 30 médiacég alkalmazását telepítsem a telefonomra, de legyünk őszinték, egy hamis problémát akarunk megoldani. Senki nem olvas 30 online lapot. Én minden nap egyszer ránézek az Index-re, minden más hírmédia a közösségi oldalakon és a keresőkben ér el. Jelenleg nekem egy médiás app kell, de valószínűleg ugyanez másnak a Nemzeti Sport, a Portfolió, Origo, HVG, stb. Viszont ez az egy kell. A rajongóknak kell, a többieknek talán nem.

Ezt is ideje rendbe tenni, a mobil kirakatában nem a média van. Nem ezek az appok, amiket a legtöbben használnak, nem ezek az appok vannak a toplistában. A céges megrendeléseinken is érzem, vannak médiacéges ügyfeleink, de a bevételeink jelentős részét olyan cégek termelik, akik nem médiát csinálnak, inkább szolgáltatásokat. Bankok, bórker cégek, kórházi, orvosi cégek, egyházi intézmények, állami intézmények. stb. A megrendeléseink jelentős részét nem tartalmi alkalmazások teszik ki, hanem szolgáltatások, játékok, adatgyűjtésre, kommunikáció támogatásra, crm-re. 

Ebből is érzem, hogy a mobil sokkal nagyobb lesz, mint a web. A web kommunikációs platform és némileg szolgáltatási irányba kínál dolgokat. A mobil sokkal több cégnek tud értéket szállítani sokkal több helyen. Ennek megfelelően sokkal több pénzt is fognak ide invesztálni. Ez nem egy kommunikációs médium, amire ráerőszakolnak szolgáltatási elemeket, hanem egy valódi digitális csatoló mindenféle intézmény, cég, szolgáltatás irányába. 

A mostani appok annyira vannak a 90-es évek szoftvereitől, mint a bekurblizós autó a hibrid Toyota-tól. Valószínűleg a lovakat sokáig jobb alternatívának tekintették, mint az autót, mert lassúak voltak, büdösek, nem lehetett őket tankolni, állandóan elromlottak stb. A mai autók nem ilyenek, ahogy a mai alkalmazások sem olyanok, mint a 90-es évek szoftverei, pont azokon a pontokon lett megerősítve az alkalmazás modell, ahol vesztett a 90-es évek szabad webes technológiáival szemben. Megoldották a frissíthetőséget, az internetes kommunikációt, a letöltést és telepítést. Megoldottak mindent, amit a 90-es években annyira gyűlöltünk a szoftverekkel kapcsolatban és megadnak mindent, amit annyira nem szeretünk a webbel kapcsolatban.

Ha egy-két app média oldalról elég is, megszámoltam, van legalább 40 alkalmazás, amit rendszeresen használok és el sem tudnám képzelni, hogy miért lenne jó, ha lassabb, gagyibb mobilwebes kimeneteken kellene bohóckodnom velük  a multiplatform életérzés jegyében. Én nem vagyok multiplatform felhasználó, nekem egy okostelefonom van, azon működjön. Aggregátorok, olvasók, játék, költség figyelés, taxi hívás, keresés, közösségi média, navigáció, jelszó kezelés, feladat kezelés, jegyzetek, parkolás, matrica vásárlás, zene felismerés, távirányító, tv szoftver vezérlő, levelezés, naptár, számológép és néhány speciális dolog, amit valószínűleg csak én használok. És még rengeteg dolog hiányzik, nincs itthon rendes banki app, nincs jó TV-s app, nincs jó filmes app, stb-stb. Rengeteg kihasználatlan lehetőség van és nem, ezeket semmi értelme webes kimenetbe erőszakolni.

Én nem vagyok 5 platformos felhasználó. Nekem van egy okostelefonom, egy táblagépem, és egy laptopom. Mindhármon elvárom, hogy kiemelkedő élményt kapjak és ezzel mindenki valószínűleg így van. Az, hogy ezt most appokkal és webes kimenetekkel lehet kiszolgálni nem az én problémám. Ha neked problémát okoz, hogy maximumot hozd ki minden platformból, majd mások megteszik helyetted.

Amíg te azon gondolkodsz, hogy natív appot, vagy mobilwebes kimenetet érdemes-e csinálni, a világban valószínűleg pont a te piacodat támadó mobilos fejlesztésen dolgoznak. Gondolkozz még egy kicsit és arra fogsz ébredni, hogy parkolópályára kerültél. Csinálj mobilwebet, ha a tartalmaidat megosztásra szánod más alkalmazások irányába, csinálj natív appot, ha nagy számban rendszeresen visszatérő felhasználókat akarsz funkciókkal kiszolgálni. Találj üzleti modellt a store-on kívül, ha sok pénzt akarsz keresni, de érdemes lassan nekiállni.