Amikor két éve elindítottuk mobil iparági konferencia sorozatunkat, nem is gondoltuk, hogy két év múlva már ez lesz magyarország meghatározó mobilos konferenciája.

2011-ben több, mint 700 fővel teltházas konferenciát szerveztünk az Üvegpalotába, ahol körbejártuk mobil technológiákkal és trendekkel kapcsolatos kérdéseket. 

• Program (feltöltés alatt)
• Előadók (feltöltés alatt)
• Regisztráció (Early Bird kedvezmény 7 napig!)

Természetesen nem állunk meg, jön a  Smartmobil '12, a mobil eszközök – okostelefonok, táblagépek és kütyük – szakmai konferenciája, mely otthont ad a felhasználóknak, és a mobil  iránt érdeklődő szakmai közönségnek. A mobil iparág két év alatt óriásit fejlődött, ma már nyugodtan mondható, hogy hamarosan ez lesz az elsődleges digitális csatorna. A konferencián arra a világra szeretnénk felkészíteni a hazai szakmai közönséget, ahol a mobil az első. 

Hogy mi jön 2012-ben? Először is új helyszín, költözünk a budapesti RAM Colosseumba, ahol modern színházi nézőtermet és tágas helyszínt tudunk biztosítani a konferenciára érkező látogatóknak.

Előadókban is próbálunk szintet lépni, a keynote előadásokban körbejárjuk hol áll és hová tart a mobil piac. Eljön többek között Nagy Britannia egyik legjobb alkalmazásfejlesztő cégének – UsTwo –  vezetője és a a DDB EMEA innovációs vezetője. De természetesen elhozzuk a legjobb hazai mobilos szakembereket az amerikai alkalmazás toplistákat is meghódító hazai cégektől kezdve azokat az ügynökségi-, média-, vállalati- és pénzügyi szakemberekig, akik már napi szinten dolgoznak az iparág jövőjén. Sok adattal is készülünk, hogy lássuk mennyit fejlődött 1 év alatt a mobil piac.

Lesznek friss alkalmazás bejelentések, átadjuk az Év Alkalmazása díjjat és a Ringier-rel együttműködve keressük a befolyásos mobilipari szakembereket.

A keynote előadások mellett kiemelt hangsúlyt helyezünk arra is, hogy az egyes iparágakhoz – e-kereseskedelem, média, ügynökség, pénzügy, startup és befektetési piachoz - kapcsolódóan belemenősebb, workshop jellegű szekciókban menjünk mélyére a szakmailag releváns kérdéseknek.

Ha a konferencia felkeltette az érdeklődésedet és úgy érzed, jönnél, használd ki a héten érvényes Early Bird kedvezményünket, mert most a jegy 7 napig 21.000 Ft + Áfa helyett csak 15.000 Ft + Áfa. Regisztráció itt.

Vajon miért van az, hogy az Apple ingyenesen hozzáférhetővé tesz egy  ipari minőségű kiadványszerkesztő szoftvert, de drámaian támadja a kiadók korábban természetesnek vélt jogait?

Valószínűleg azért, hogy minden iskola és tanár az Egyesült Államokban, aki rendelkezik egy Apple számítógéppel, belépési korlát nélkül tudjon publikálni szövegkönyvet, akár olyan minőségben, ahogy eddig csak a nagy kiadók tették.

Képzeljünk el egy amerikai egyetemi tanárt, aki holnap leül, 3 hét alatt beírja a jegyzeteit az author-ba, majd a következő szemeszter elején azt mondja a diákoknak, hogy akkor ezt a könyvet javasolt olvasni, mert ez tartalmazza az óra anyagát. Nem kötelező – hiszen nincs mindenkinek iPad-je -, de ajánlott. Az ilyen "ajánlásokat" ismerjük, egy jegyet legalább jelentenek a vizsgákon a reciprocitás jegyében.

Ami változik, hogy mostantól minden tanár akár szemeszterenként új anyagot adhat ki, a könyvet átírhatja, módosíthatja és maga publikálhatja majd, egyetelen dolgot kell fizetnie, 30%-ot az Apple-nek. Hogy emiatt mérgesek lesznek-e? Nem hiszem, hogy 70%-ot zsebre tennének most az eladott szakkönyveik után.

Van tehát egy rendszerünk, amiben a tanárok folyamatosan javasolni fogják a diákoknak, hogy vásároljanak iPad-et, a diákok pedig – kint legalábbis -, meg is fogják venni, hiszen segíti őket a jobb jegyek szerzésében, a bevételek közvetlenül, minimális veszteséggel a tanárokat fogják gazdagítani, akik emiatt törekedni fognak a jó minőségű anyagokra és akár a szemeszterenkénti anyag publikálásra, hiszen ezzel az eladásokat fogják tudni serkenteni.

De a modell akár azt is támogathatja, hogy az egyetemi tanárok szigorúan csak az egyetemi kiadású anyagokat ajánlhassák a diákoknak. A következmény megint csak az, hogy az egyetemnem elemi érdeke, hogy minden diák iPad-hez jusson, mert közvetlen bevételeket tud termelni az anyagokból, amiket a diákok használnak. 

Le merném fogadni, hogy 1-2 éven belül bejelenti valemlyik amerikai elit egyetem, hogy a következő szemeszterén már minden diáknak iPad-et kell használnia.

Megszülethet tehát az Önkiadók piaca amely hasonló méretűvé nőheti ki magát, mint az alkalmazás üzlet. Milliárdos piaccá. A felnőttképzéstől kezdve, a hivatalos oktatási rendszereken át átjárhat és megreformálhat mindent, ahol emberek tanulnak.

Egy dolog kell hozzá, nagyon olcsó iPad, az pedig jönni fog. Minél több csatornán áramlik 30% jutalék az Apple felé, annál kevésbé lesz szüksége a hardveres bevételekre, de mindegy is, ami a legfontosabb, egy mostani iPad 2 a következő 10 évre bőven elegendő technológiai tudással fel van vértezve, hogy ezt a piacot kiszolgálja, ergo vagy közvetlenül, vagy a second-hand marketen keresztül pillanatokon belül elárasztják majd olcsó táblákkal a piacot. Ez nem olyan, mint a játék, hogy mindig jobb vas kell hozzá, a könyv piac teljes átrajzolásához szükséges technológia ma 2012-ben 100%-osan rendelkezésre áll, csak sokkal olcsóbbá kell tenni.

Szerencsére az amerikai piacon ott az Amazon, mint versenytárs, aki pontosan erre a modellre építette a stratégiáját, tele van erőforrásokkal és hozzá van szokva, hogy minimális margóval dolgozik. Az Apple tehát lépéskényszerben lesz, aminek mi fogunk örülni.

Nagy dolgok jönnek 2012-ben is.

Tegnap autóval mentem körbe a városban, át kellett jutnom Pestre, majd onnan vissza Budára, mivel fogalmam sem volt, hogy tüntetés lesz, így lényegében kényszerből kóvályogva megkerültem az egész menetet, a Lánchídtól a Margit-híd pesti hídfőjén át, az Oktogonig, majd vissza. Mindenhol középkorú és idős emberek tolongtak, vidékről jöttek fel, táblákon hordozták a községeik nevét, semmi a modern kori "Chuck Norris, segíts!" feliratokból, csupán előre gyártott, egyen feliratú táblák dzsungele a községek neveivel mindenhol. Jó sokan voltak mindefelé, inkább izgatott nyugdíjas tekintetek, mint lázadó düh, mintha valami majálison lettek volna. 

Hazajöttem,  sehol semmi a Facebookon. Csak néhány politikailag aktív ismerős keresi a kormányzati szervezés bizonyítékait.  

Bárcsak így lenne. Én azonban sokkal aggasztóbbnak látom a dolgot, két részre van szakadva az ország, mint oly régóta már, csak régen város-vidék tengely volt, most pedig úgy néz ki létrejött a  facebook-vidék tengely.

Két külön realitás, amin az internet és a digitális csatornák, a közösségi média semmit sem lendítettek, hát ennyit az információs forradalomról.

Nemrég jelent meg egy érdekes írás arról, hogy az utóbbi húsz évben lelassult a divat fejlődése. Nagyjából ennyi ideje nem léptünk drámaian előre öltözködésben, zenében és egyéb kulturális sajátosságokban a világban, nincs egyértelmű határvonal, amely megkülönböztetné a kilencvenes éveket a 2000-es évektől, miközben a század elején kb. 10 évente fordult ki a kultúra mind zenében, mind öltözködésben.

Ennek oka szerintem, hogy az elmúlt 20 év legnagyobb hatású mozgalma a remix kultúra volt. Mivel nagy mennyiségben lett elérhető és felhasználható a 20-ik századi emberiség teljes kultúrtörténete, megszűnt az a fajta izolált alkotási élmény, ami korábban jellemezte a világot. 

 

Sok területen könnyebb ma jó minőségű dolgokat gyártani, mint régen, mert a szükséges tudás és alapanyag rendelkezésre áll az interneten és egyéb digitális csatornákon, adatbázisokon keresztül.

Azonban ez a korlátlan forrásmennyiség mintha kezdené megmutatni ennek a kultúrának az árnyoldalát is. Sokkal egyszerűbb már meglévő kulturális termékek felfedezésével és keverésével eredeti termékeket kreálni. Ezért van az, hogy képesek divatirányzatok pár hónapra felnőni, majd eltűnni, de valódi karakterük erőteljesen megkérdőjelezhető, gyakran az 1900-as évek divatirányzatainak felhasználásából kevert villanások. 

Ugyanez a korlátlan forrás mennyiség és remixelési lehetőség eltéríti a kreatív embereket attól, hogy az interneten elérhető digitális források és alapanyagok helyett olyan dolgokat fedezzenek fel, amely kevésbé a remixelés és inkább hasonlít az eredeti kreatív gyártásra.

Ez igaz a filmre, a zenére, a táncra és az öltözködésre, magára a webes tervezésre és a mobilra is. Forradalmak nehezen nőnek ki a meglévő anyagok keveréséből, ugyanakkor meg tudjuk vele tömni változatosságra törekvő agyakat, ami úgy néz rövid távon jó, de hosszú távon a nagy változások ellenében hat.

Eddig is voltak fantasztikus oktatási kezdeményezések, amik megpróbálták forradalmasítani, miként tanulhatunk többet a világról. Az Apple az iTunes U koncepció következő szintre emelésével szerintem megint mutat valamit abból, hogyan is kell elképzelni a jövőt. 

A követekező generációs oktatási intézmények nem nagy termeket közepes előadásokkal feltöltő intézmények lesznek, hanem olyan komplex, interaktív multimédiás élményeket nyújtó szolgáltatások, amiket digitális és élő találkozókkal katalizálnak.

A most bejelentett és kiterjesztett funkcionalitásokkal működő iTunes U valóban egy egyetem, ahová oktatók és egyetemek, intézmények tölthetik fel oktatási kurzusaikat és ahol a beiratkozó hallgatók a világ minden tájáról járhatnak tanulni.

Én be is iratkoztam most a Yale egyik csillagászati, illetve egy menedzsment kurzusára, megnézzük mit tanítanak a világról.

Nem gondolom, hogy egyhamar gyökerestül kiforgatná az alapjaiból az oktatás világát, de hogy az ipari forradalom oktatási reformjaival egyenértékű lépéseket látunk, az biztos.

A TED, a Khan Academy és az iTunes U mutatják, hogyan is lehet ezt csinálni. Ezek közül pedig az Apple az, aki a legnagyobb erővel vezeti ezt a forradalmat.

A CES-en PayPal bejelentette, hogy a korábbi tippeik ellenére egy kicsit módosítanának az okostelefonos fizetésre vonatkozó prognózisukon 2012-re.

Ez a fizetési szegmens 2010-ben 750 millió dollár volt, 2011-re 1.5 milliárd dollárra ugrott, 2012-ben szerintük ez az érték közel ötszörösére fog növekedni. Erre szokták mondani, hogy "hű ba..meg", olyan növekedés, amihez hasonlót digitális területen pénzben utoljára a kattintás alapú hirdetési piacnak sikerül produkálnia, vagyis ekkorát még talán az sem tudott.

A folyamat hátterében nyilván az van, hogy  a heterogén fizetési csatornák és megoldások helyett szépen áterelődik minden a digitális és mobil irányába.

Alkalmazások, a könyvek, filmek, zenék nyilván hatványozottan mobilon fognak gazdára találni, de az amerikai piacban benne van, hogy már ebben az évben a készpénzes értékesítés egy része is áttolódik ide. Jó példa, hogy a Square pillanatok alatt 1 milliót bekapcsolt a hat milliós kártyás fizetős bázisból.

Nagy kilátások, én mondom.