Archive for augusztus, 2013


Innováció egy lejátszott piacon

Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy vannak területek, ahol már tényleg nem lehet újdonságot mutatni. Egyszerűen túl nagyok a szereplők, konszolidált a piac, nincs mit innoválni. Aztán rendre jön egy cég és megmutatja, hogy mennyire nem így van.

Az utolsó ilyen élményem a Waze volt. Navigációs piacon szinte azt gondolja az ember, hogy már szinte mindent elmondtak, amit meg nem, azt meg az elképesztően gyorsan fejlődő Google, Apple és többi jól működő navigációs szoftverfejlesztő már épp csinálja.

A Waze mégis felvett 50 millió felhasználót a navigációs szolgáltatásába és annyira szépen fejlődött, hogy az ezen a piacon magát komoyan vevő Google kifizetett érte 1.1 milliárd dollárt.

Ha elkezded használni a szolgáltatást, egyébként rögtön meg is érted, hogy miért. Az app UX szempontból a Google Maps előtt jár, annyira letisztult navigációs kijelzője van és azzal, hogy közösségi funkciókat tett az appba, nem azt érzed, hogy az egész teljesen jellegtelen, hanem pont az ellenkezőjét, működik a közösségi információ összerakósdi, és pont annyit kell csak beadni, amitől nem érzed magad kényelmetlenül, visszafelé viszont annyival add többet az app, amivel már magabiztosabban tudsz tervezni egy utazást.

Néhány, egyébként nem is varázslatos, vagy elképzelhetetlen tervezési ötlettel, némi közösségi funkcióval sikerült akkora momentumot szerezniük egy egyébként már teljesen lejátszottnak tűnő piacon, ami minden szoftverfejlesztőnek adhat egy kis reményt.


Vezetési stílus

Mindenkinek van a fejében egy kép arról, hogy milyen egy jó vezető és milyen a jó vezetési stílus. Lehet kemény, lehet megértő, lehet alkalmazkodó, lehet célokat jól kijelölő, igazságos. A valóság az, hogy egy vezető minden egyszerre nem tud lenni és nem is kell, hogy legyen.

A Google és az Apple példáján nagyon jól látni, hogy mindenféle vezetési stílus képes sikert eredményezni.

Az Apple egész cégkultúrájában – nyilván nagy vonalakban – a Steve Jobs által belevert hibatűrési képesség hiánya jelenik meg. Dolgozni kell, megcsinálni a dolgokat, mert különben baj lesz, autoriter szervezet, maximalista, nem csak kimenetében, de mindennapi viselkedésében is.
Érdemes megnézni egy belső kreatív megbeszélést, hogyan dominál benne Steve Jobs:
http://www.youtube.com/watch?v=_9TsrZ5iqwo

A Google cégkultúrájában – nyilván nagy vonalakban – mintha sokkal kevésbé jelenne ez meg. Itt a nagy elvárásokat próbálják támogatással érvényre juttatni. A maximalizmus is inkább a kooperatív teljesítmény eredményének a bizonyítéka.
Érdemes megnézni, milyen volt egy heti staff meeting a Google-nél 1999-ben, nyilván sok minden változott azóta, de szó sincs domináns vezetői stílusról a képeken, alapvetően kooperatív, demokratikus vezetőket látni:
http://www.youtube.com/watch?v=u68QWfHOYhY#at=61

Sok cégben jártam már és sok vezetési stílust láttam, amiből egy dolog látszik. A jó vezetési stílus a szervezethez és a környezethez mérhető. A nyíltan versengő cégekben azok a vezetők jobbak, akik a versenyzés játékaiban jobbak, a kooperatív cégekben, akik a kooperatív játékokban.

Nincs olyan, hogy ideális. Láttam elképesztően jó félkatonai szervezetként működő céget erős vezetőkkel – médiapiacon -, ugyanilyen erős vezetőkkel, de teljes káoszban – szintén médiapiacon -, láttam kooperatív szervezetet kooperatív vezetőkkel menetelni és kooperatív szervezetet autoriter vezetőkkel káoszban.

A jó itt sem valami kiforrott, általánosan leírható valami. Megjelenik és ha látod, tudod, hogy ez az.


Technology-Distribution-Content brand

Próbálom emészteni, miért is vásárolt Jeff “Amazon” Bezos bele a Washington Post-ba és nem látok nagyon más magyarázatot, mint azt, hogy új korszak érkezhet a technológiai piacon, amikor az előre hátra integrálás felerősödik a tartalom márkák felvásárlásának irányába is.

Az Apple kezdte a folyamatot azzal, hogy technológia mellett elkezdett erőteljesen a technológiát élettel megtöltő fogyasztói tartalmak disztribúciós feladatait is ellátni, vagyis kiemelt figyelmet fordít arra, hogy amikor megveszed a terméküket, azon olyan tartalmak jussanak el hozzád, amikre egyébként vágysz a termék használata során.

Ez a modell annyira bejött, hogy mindenki elkezdte másolni, a Google elkezdett hardver felé mozdulni, a Microsoft elkezdett szintén előre integrálni és jött az Amazon is, aki szintén hátrafelé próbálkozott, az olvasó eszközök bevezetésével.

Mi a következő természetes lépés? Mi van akkor, ha létrejött egy piac, ahol a technológia gyártás, a termék értékesítés, a terméken elérhető szolgáltatások, tartalmak és szoftverek disztribúciója is integrálódik? Hova léphet tovább valaki, aki ezen a piacon még erőteljesebbé szeretne válni.

Meg kell venni azokat a márkákat, amik a disztribúciós platformon jelentős közönséget le tudnak fedni. Az Amazon kapcsán szerintem ez az egyetlen értelmezhető ok, amiért bevásároltak egy ilyen patinás tartalomszolgáltató szereplőbe.

A Technológia-Terjesztés-Tartalom háromszög van kialakulóban. Nem lennék meglepődve, ha az Apple, a Google vagy a Microsoft is bevásárolna akár nagyobb stúdiókba, akár más content termékekbe, de az Amazon esetében, a cég ereje valójában a termék eladásokban van és szűk szegmenst fednek le.


Megfontoltan vagy a lehetőségeket kutatva

Vannak időszakok, amikor minden összeáll és pillanatok, amikor a dolgok elmozdulnak az egyensúlyi pontról és újra helyre kell billenni.

Clayton M. Christensen, híres harvardi kutató írt egy könyvet két alapvető és egymást folyamatosan váltó stratégiáról, How Will You Measure Your Life címmel. Ebben nagyon egyszerűen azt mondja, hogy az élet sokszor kínál lehetőséget, főleg ha minden erőforrással rendelkezünk és irányban vagyunk – akár cégről, akár magánéletről – van szó, hogy pontosan kijelölt célokat érjünk el megtervezett módon.

A legtöbb esetben azonban ezek a megtervezett célok és kijelölt útvonalak idővel valamiért elértéktelenednek számunkra, nem okoznak örömet, a cég számára értelmezhető nyereséget, stb. Ilyenkor megszűnik a kijelölt célok tervezett elérésének hatékonysága. Azok az emberek, akik tovább erőltetik, a cégek, akik tovább hajtják általában eredménytelenül zárják a napot.

Ilyen esetekben a fontos, hogy képesek legyünk változó és felbukkanó lehetőségekkel élni, amelyek célja és jelentősége nem tiszta, mindezt tervezett és elemző módon, úgy, hogy ha valahol meglátjuk a lehetőséget, azt tegyük a megfontolt stratégiánk célkeresztjébe.

Jó példaként hozza a Honda amerikai sikertörténetét. A Honda megpróbált betörni az amerikai nagy motorok piacára, ahol olyan szereplőkkel kellett harcolnia, mint a Harley-Davidson és majdnem csődbe ment. Az alkalmazottak némelyike azonban hozott a Honda robogóiból és azokkal jártak munkába, hétvégén pedig a hegyekbe, ahol a környékbelieknek egy idő után annyira megtetszett, hogy elkezdték kérdezgetni, hol lehet kapni. Nagy belső harcok árán sikerült elérni, hogy a Honda a kis motorokból is hozzon be az amerikai piacra, ami aztán akkora siker lett, amivel a Harley soha nem tudott volna versenyezni.

Hasonlóképpen jellemző ez a felbukkanó stratégia a Walmart-ra is, hogy tulajdonos az amerikai kisvárosból a szokásos “nagyváros, nagy bolt” irányba akarta venni a terjeszkedést az első üzlet sikereután, de a feleség meggyőzte, hogy érdemes lenne a környéken maradni és ott nyitni nagy üzletet egy másik kisvárosban. Ez B terv végül megalapozta a Wallmart későbbi fő stratégiáját, hogy egymáshoz közeli kissebb városokban nagy méretű boltokat hoztak létre, ahol a városok közti kis távolság miatt a logisztikai feladatokat központosítani lehetett.

Clayton szerint a siker titka annak felismerésében és abban a ritmusérzékben rejlik, hogy mikor kell a főstratégiát erőltetni és mikor kell fókuszt váltani és válogatni a rendelkezésre álló adottságokból, illetve azokra támaszkodva újat alkotni.


Miket használok

Az utóbbi időben a következő termékeket, szolgáltatásokat használom, szerettem meg:
- Apple TV: a telefon kivezetése a TV-re rengeteg előnnyel jár. Nem is gondoltam volna, hogy ennyivel. http://www.apple.com/hu/appletv/
- Pebble óra: Ha szeretnéd az órádon látni a hívásaidat, ez az óra kell neked. http://getpebble.com/
- iPhone SMS visszajelzés beállítások, ha hívnak. Az utóbbi időben beállítottam a telefonon az automatikus SMS visszajelzések közé azokat az üzeneteket, amiket magam is írnék, nagyon jól használható funkció.
- Zite: rengeteg szolgáltatást használtam korábban hírolvasásra, de ez mindent visz most nálam azzal hogy tematikusan aggregálja a híreket, amiket TÉNYLEG szeretnék olvasni. Ha tervezettségében is olyan lenne, mint a Feedly, ez lenne a világ legjobb hírolvasója. http://www.zite.com/
- Feedly: ha van a dizájnnak minimalista megközelítése, akkor a Feedly mindezt hozza. Néha már talán túl egyszerű is, de a leggyorsabb, legjobb RSS olvasó, amit valaha használtam. Az előző két termék miatt gépen már alig olvasok, szinte csak akkor, amikor mozgásban vagyok. Ezek a szolgáltatások segítenek elütni a napi üresjáratokat. http://cloud.feedly.com/
- Trello: csoportmunka támogatására rendkívül alkalmas tábla rendszer, amivel egy projekt és projektek folyamatait nagyon egyszerű módon lehet követni. Basecamp mellett az egyik legjobb projekt menedzsment termék, ami a piacon elérhető. https://trello.com/
- Evernote: korábban a sima iOS jegyzetfüzetet használtam, de az utóbbi időben újra teljesen ráálltam az evernotera. Ingyenes verziójával pont arra jó, amire egyébként kell, szövegek tárolására, emlékeztetők írására http://evernote.com/
- Omnifocus: ez a feladatkezelő valahogy nem tudja magát kiírni az életemből, minden bonyolultsága ellenére, elképesztően gyors és jó használni http://www.omnigroup.com/products/omnifocus/
- Mailbox: Legjobb levelező ever, szelektálásra és gyors válaszolásra nagyon alkalmas, sajnos vállalati környezetben nem használható http://www.mailboxapp.com/