1) az iparban, a kereskedelemben alapvetően csak azt lehet ingyen adni, ami kötelező. például kötelező az árukról, termékekről, szolgáltatásokról információt szolgáltatni, ez mindenkinek kötelező, ez a piacon értelemszerűen ingyenes. ágazati törvényeknek kellene szabályozni, hogy az unió piacán mit lehet még ingyen adni, mit szabad, és mi nem.
lehet ingyen piac, de adóval ellentételezve.
—
2) az unió addig volt erős, amíg alapvetően közös piac volt, és nem szabad piac. nem nagyon kell magyarázni, hogy kínai sufni ipar micsoda tőketámogatást kapott ez elmúlt években. és ugyanezt a támogatást az unió nem volt képes megadni.
kínában könnyű volt a lakosságot megtakarításra kötelezni, onnantól kezdve kína tudott hitelezni, a megtakarítások többszörösét. ami nem baj, én nem mondom, hogy csináljuk vissza a régi pénzrendszert, ami világválságot okozott, de ez a jelenlegi rendszert is újra kellene gondolni.
az indexen volt egy elemzés, hogy az olajárakat nem a valós kereslet vitte fel. nem a fenét. nem mondom, hogy nem játszottak ebbe bele a befektetői várakozások, de nyissa már ki a szemét az összes elemző. végtelen számú kis furgon furikázik az utakon. a termelés lehet, hogy olcsó, centralizált, mióta kína gyárt mindent, csak éppen az elosztás lett drága, ezt valahogy mindig elfelejti mindenki hozzátenni.
a sok kacatot el kell hozni dél-kelet ázsiából, és egy rakás elosztó központon keresztül jut el az őrségben az utolsó kis falu százas boltjáig. de a piacon nem a kacat drágul meg, hanem az olaj. ha a piac a kacatot drágítaná, akkor azt nem venné meg senki, de ha az olajat drágítják, azt megveszi mindenki.
és akkor a sok balos közhantász elmagyarázza, hogy jól van ez így, mert a népek olcsón vehetnek kacatot és az a jó az embereknek. a jobbosok meg akkor a drága olaj fogyasztási adóját akarják lecsökkenteni, mert az jó az embereknek. a legjobb lenne ha tartanánk erről is egy népszavazást.
a viccet félre téve. ilyenkor a kacatot meg kell állítani a határon, és azt kell mondani, hogy csak akkor lehet behozni ha kimenő áruval ellentételezve van. visszirányúsítani kell a hálózatot. vigyék el a sok pulykát, vagy hízott libát, ami errefelé fölösleg. ha már úgy van, hogy a szállítási költségekat a piac az olaj árába építette.
benne vagyok az áruk szabad áramlásában bizonyos relációkban, de annak előfeltétele a kereskedelmi mérleg egyensúlya. és akkor nem kell támogatást adni a parasztnak, mert az a támogatás, hogy elszállítják az árut.
lehet ingyen piac de áruval ellentételezve.
—
3) az állam ne adjon boldog boldogtalannak támágatást, meg állami részvényt, persze, de a telekom se adjon boldog boldogtalannak ingyen telefont. 0 forintért mindjárt kettőt, hogy legyen a csajodnak is. anyámnak is adhatna egyet. meg a nagyinak. meg a szomszéd házmesternek.
persze tudom, a piac ezt majd később úgy is beszedi, a piac is az összes előfizetőtől szedi be a magas percdíjban, tessék már összehasonlítani a csomagokat. azaz a piac ugyanazt csinálja, mint az állam. boldog boldogtalannak ad támogatást, és az összes adófizetőre tolja a költségeket.
lehetne a fiataloknak ingyen telefon, ha leadják a régit, meg mennek hátra a raktárba címkézni, meg dobozolni, meg dolgozni az ügyfélszolgálaton, és akkor lehet ingyen telefon. diákmunkáért.
lehet ingyen piac, de munkával ellentételezve.
—
4) utolsó példa. internet hálózat. fizikai hálózat. konkrét tapasztalat. örüljél. nincs bekötési díj. minek is az. 0 forint. ismerem a süket dumát, a népek majd kifizetik a havi díjban. mese habbal. az előfizetők sose fizetik ki. a bekötési díjakat hitelek fedezik, innentől kezdve az összes szolgáltató növekedési kényszerpályán van.
egyik tulajdonos sem tudja azt mondani, hogy oké, elég 10,000 előfizető, ebből eltartom az asszonyt, meg 2-3 gyereket, és működik a fejállomás, és adok 20-30 embernek munkát, ez elég, mert ennyi embert még elirányítok. beszerzem az árut olcsón, magam szállítom, raktározom, nem kell hozzá igazgatótanács, meg felügyelőbizottság, nem kell fizetni a jogtanácsost, a városi tanácsnokot, hogy ne a markát tartsa, hanem üsse már rá azt a pecsétet.
mert a bank azt mondja, neki az a biznisz, ha újabb hitelekt ad, és ha nem növekedsz, akkor vissza kell fizetni hitelt, ekkor viszont árat kellene emelni. nem kell magyarázni, hogy a népek ilyenkor elmennek egy másik szolgáltatóhoz.
azaz az ingyen bekötési díjjal a szolgáltatók növekedési kényszerpályára kerülnek. a városi hálózat azonban nem tud a végtelenben növekedni. az így létrejött hálózat közel nem optimális.
az optimális háló úgy néz ki, hogy van egy közös optikai gyűrű vagy gerinc. van egy városi száloptikai szolgáltató, és ahhoz kapcsolódnak a kábelszolgáltatók.
és a kábelszolgáltatók adójából lehet a városi száloptikát tovább építeni, a város, és a piac partnerségben van. és ilyenkor ahogy épül a városi hálózat, a piac a kicsi előtt nem befelé záródik, hanem kifelé nyílik. a nagyok meg újabb beruházásokat indítanak. ezt az egész folyamato úgy hívják: urbanizáció. a piac el van választva az államtól, de nincs elválasztva a várostól.
itt elmondják mindig, hogy az internet penetráció milyen alacsony, mert a hálózat egyes területeken olyan ritka, mint mongóliában. csak azt felejtik el hozzátenni, hogy máshol meg olyan sűrű, mint manhattanben. a fejlesztés és az üzemeltetés költségét a lakosságnak kell kifizetni.
lehet ingyenes bekötés, de ahhoz a városi száloptikának is ingyen kell megépülnie. a városnak vagy a kerületnek azt kell mondani, eladunk egy rakás ingatlant, ahol épülnek a fejállomások, ebből épül az ezeket összekötő optikai gerinc, lesz közös frontend, kell közös backend.
az internet egy gyengeáramú hálózat, az erősáramú szerelőt gyorsan ki lehet képezni. lehet közös backend. többet szerel, többet visz haza. life long learning. volt, hogy amikor szobafestőket vettek fel kábelszerelőnek, mert azt képezte az iskola. de mondjuk egy hét után tudott szobát festeni, de képes volt megtanulni többféle szakmunkát, csak ugye ehhez emberléptékű vállalatok kellenek. és városi kommunális szolgáltatók.
de ennek az ára az, hogy a lakótelepen be kell zárni mondjuk az egyik lakótelepi iskolát, mert ott lesz ez a közszolgáltató, és akár a volt iskolaigazgató is irányíthatja, és mindenkinek lehet munkája a könyvelőtől a takarítónénivel bezárólag. de ehhez az kell, hogy a város nyereségesen gazdálkodjon a vagyonnal.
tehát lehet ingyen piac, de nyereséggel elletételezve.
ahogy plasztik mondja.
függöny.
57 hozzászólás