Ha van konferencia, amire biztosan érdemes elmenni – inspirációért -, akkor az a TED. Itthon is számos blogban és bejegyzésben foglalkoztak már vele és nem véletlenül, a konferencia oldala egyike azoknak az oldalaknak, amiért megéri használni az internetet.
A mostani konferenciáról már kikerült pár anyag, leginkább a Bill Gates prezentációval foglalkoztak, mert az öreg eleresztett pár száz szúnyogot a színpadon a maláriás beszéd közben.
A leginspirálóbb előadást eddig Elizabeth Gilbert-é volt, aki azt járja körül előadásában, hogy a kreativitáshoz fűzödő viszonyunk és a társadalom beidegződései mennyire nem segítenek az alkotásban.
A reneszánsz óta az emberek azt gondolják, hogy a kreativitás az ember sajátja. Olyan tulajdonság, ami felett mi uralkodunk és a mi hibánk, ha egyszer elveszítjük. Elizabeth szerint ez a gondolat, összekapcsolva a közkeletű sztereotípiával, hogy a kreatív művészek nyomorúságos és depressziós életet élnek azt a benyomást kelti, mintha a kreativitás átok lenne, ami jó az emberiségnek, de rossz az egyénnek, miközben nyilvánvaló, hogy egy olyan dologról van szó, ami felett nem igazán lehet uralkodni, hirtelen érkezik és ugyanilyen gyorsan távozik is.
Elizabeth szerint a Rómaiak például sokkal egészségesebb képet alakítottak ki a kreativitással kapcsolatban. Szerintük a géniusz egy embertől független démon, aki néha megjelenik, inspirálja az embert. Minden nagy alkotás a hatására születik meg, ha valaki zseniális, a dicsőséget meg kell osztania egy emberfeletti erővel, ha pedig nem sikerülnek jól a dolgok, akkor is ráfoghatja a “nyuszira”.
Igazán inspiráló előadás, érdemes megnézni: