Dobó Mátyás blogja 2003 óta webes trendekről Rólam

Tanácsok üzleti angyaloknak és aspiránsoknak, bónuszként egy visszautasíthatatlan ajánlattal

Ha befektetésen töröd a fejed az internetes szektorban vagy/és ott leszel a Startup konferencián kedden, akkor ezt a posztot mindenképpen olvasd el. Van egy ajánlatom számodra.

Definíció: A webes területen mozgó üzleti angyal az a kockázatvállaló befektető, aki webes projektekbe ötlet, vagy korai prototípus szintjén invesztál.

Az utóbbi egy évben elég sokat foglalkoztam a hazai korai seed jellegű befektetésekkel, részt vettem több konferncián hasonló témában, Internet Hungary, Start-up konferencia, Web 2 Symposium, benne vagyok a Microsoft startup támogató kezdeményezésében, egy meg nem született terv előkészítésében is részt vállaltam, ami a hazai angyal kultúra megteremtését hivatott támogatni, ott voltam a Demo konferencia és a Sanoma startup díjjának előzsűrijében, meghallgattam rengeteg friss ötletet a hazai piacról. Ez alatt az év alatt egy dologról megbizonyosodtam. Nagyon sok ötlet van itthon és bár jóval kevesebb, de prototípus szintre jutó fejlesztésekből is számos olyan készül, amibe érdemes lenne befektetni, csakhogy nincs meg a megfelelő infrastruktúrális háttér.

Már vannak kezdeményezések startupok és befektetők összehozására, mint a Makra Zsolték által futtatott Innostart, de a többség sajnos az angyalok nem tűnnek fel olyan könnyen és ha vannak is gazdag emberek, akik befektetnének, a kultúra valahogy hiányzik.

A keddi startup konferencia remélhetőleg egy kicsit megint közelebb hozza a befeketőket és projekt gazdákat hiszen nem csak technológusok, de számos üzletember is jelen lesz a konferencián. Rengetegen, több mint 300-an jelentkeztek. Ez a poszt azoknak szól, akik angyal jellegű befektetéseken törik a fejüket és keresik az üzleti lehetőségeket a webes startupok között, de még nem tudják hogyan állhatnának neki.

Ha valakinek van pénze, nehéz angyalt játszani?
A nemzetközi anyagok által összeállított anyagok alapján egyáltalán nem. A befektetési mechanikája egyáltalán nem nehéz egy ilyen dolognak, elérhető dokumentumok vannak a szerződések megkötésére, az igazi nehézség valójában az, hogy az angyal mibe fektessen. Angyal jellegű befektetéshez egész jó minták vannak az YCombinator befektető cég oldalán. Ha valaki szeretne tenni valamit a hazai angyal befektetésekért, ezt kéne átforgatni az európai viszonyokra.

A legjobb befektetők ezen a szinten általában nagyon jól ismerik a területet és jól tudnak jósolni azzal kapcsolatban, hogy mennyire lesz az adott szolgáltatás sikeres. Ahogy Paul Graham írja, nem úgy fognak emlegetni, hogy milyen részletes szerződést írtál alá a startuppal, mekkora százalékot szereztél abból, amibe befektetsz, hanem, hogy te voltál az aki befektetett a Google-be. Ha 1 %-ot szereztél akkor is sokkal többet kaszálsz, mint a legtöbb angyal valaha fog.

Graham szerint a befektetéskor két paramétert nézel, az egyik, hogy mennyi pénzt teszel be, a másik hogy mennyire van a cég felértékelve.
Ha beteszel 50000 dollárt egy befektetés előtt 1 millió dollárra értékelt cégbe, akkor a befektetés utáni értékelés 1.05 millió és te a cég értékének .05/1.05 részét vagy 4,76%-ot szerzed meg mondjuk részvényekben, ha tőzsdére viszik a céget, vagy ha pénzben kivásárolják a céget.

Minden későbbi tőkebevonás a cégbe azt jelenti, hogy az angyal befektetésének értéke csökken, ami védi a korai befektetőt az, hogy minden későbbi bevonás az alapító befektetésének értéke is vele csökken tehát minden korai befektető egy csónakban evez az alapítókkal. Az értékcsökkenés azonban egyáltalán nem rossz dolog, jó esetben minden későbbi tőkebevonás a további növekedés miatt kell. Így egy elértéktelendő befektetés mellett is a végén is a befektett pénz sokszorosát lehet elérni.

Hogy mennyit szokott befektetni egy angyal? Minimum 5% körül, maximum a teljes induláshoz szükséges befektetést állja. A leggyakoribb, hogy befektetők szindikátusban összeállnak és sokan dobják össze a szükséges befektetést. A mostanában induló Noba is erre próbál megoldást kínálni barátok között. Egy tipikus amerikai korai befektetésben általában 150.000 dollárt rak össze 5 ember. Itthon valószínűleg ennél jóval kevesebb is megteszi.

Amit Graham tanácsol hogy ne megegyezés feltételein rugózzon egy befektető, a befektetés megtérülését nem a százalékok fogják igazából meghatározni, hanem a jó döntések a cég kiválasztásával kapcsolatban. Egy jó cég, nagy növekedéssel még rosszabb befektetési feltételekkel is bőven megéri. Egy rossz cég azonban a legjobb szerződés mellett is elviszi a pénzed.

Graham szerint egy fontosabb kérdés, amit kevésbé szoktak körüljárni, de érdemes, hogy mennyire fogsz részt venni a projektben. Egy angyal lehet simán csak a pénz forrása, de ha akar akár alkalmazotti szinten is részt vehet a cég életében. A befektetőtől függ, hogy melyiket választja. A legtöbb esetben forró befektetési célpontoknál az angyalok kiválasztása is szigorú szokott lenni. Azokat engedik befektetni és részt venni a folyamatban, akik maguk is hozzá tudnak tenni a céghez és elég híresek ahhoz, hogy lendítsenek a cég ügyén. A kevésbé cool befektetések azonban sokkal alacsonyabb értéken hajlandóak bevonni befektetőt. Az amerikai startupok telejsítménye alapján azt mondják, hogy teljesen mindegy, hogy egy névtelen csapatba, vagy egy űrforró cégbe teszel pénzt, statisztikailag nincs igazi különbség a kettő között. A nagyok is legalább annyira bebuknak, mint a névtelenek.

A győztesek kiválasztása
Minden korábbi dolog eltörpül a melett a tény mellett, hogy a győztes cég kiválasztása a legfontosabb feladata az angyalnak. Ez azért különösen nehéz, mert nem akkor kell befektetned, amikor a projekt már bizonyított, hanem akkor amikor még nem sikeres - csak a jelek mutatkoznak -. Ha egy cég már növekedésben van és imádják a felhasználók, ott az angyaloknak már nincs helye, a kockázati tőkések veszik át a gyeplőt. Egy angyalnak akkor kell befektetnie, amikor a Larry Page elindítja az új algoritmusát, vagy a Paypal érdekes pénzügyi tranzakciókat csinál ügyfelek között PDA-n.

Az angyalok és a kockázati tőkések között tehát a nagy különbség, hogy az angyaloknak meg kell jósolniuk a jövőt, a kockázati tőkésnek ezzel szemben csak gyors követőként kell döntenie, amikor valamiben már megjelent a potenciál.

Egy igazán jó angyalnak tehát fel kell ismernie a jó alapítókat és értenie kell annyira a webet, hogy tudja nem csak azt miben van, de a későbbiekben miben lehet potenciál.

Milyen a jó alapító?
Graham szerint:

A jó alapítók képesek elérni, hogy a dolgok úgy történjenek, ahogy Ők akarják. Nem úgy, hogy kierőszakolnak dolgokat egy előre meghatározott módon. Van egy egészséges realitás érzékük, de könyörtelenül leleményesek.

Mivel eljutottunk oda, hogy emberekről beszéljünk projektek helyett érdemes megjegyezni, hogy egyesek emberekbe fektetnek, mások projektekbe, megint mások piacokba. Valakinek az a fontosabb, hogy egy jó projekt legyen egy jó piacon, másoknak pedig az a fontos, hogy jó alapító legyen, hiszen egy cég céljai változhatnak, az alapítók azonban ritkán.

Graham szerint a kettő összefügg, egy jó alapító jó piacokat fog választani. Szerinte Bill Gates valószínűleg akkor is nagyon gazdag lenne ma, ha az IBM nem nézi be a PC piacot.

Egy jó piac olyan, mint egy jó hullám, nem csak fel kell ismerni, de ha valaki elkapja, rajta is kell maradni.

Hol találni meg ezeket a befektetési lehetőségeket?
A Szilícium-Völgyben a legnagyobb előny, hogy egy igen erős informális hálózatban szindikátusban lévő befektetők folyamatosan keringetik egymás között a befektetési lehetőségeket. Így meg tudják osztani a kockázatot.

Itthon ez az informális hálózat webes projektek támogatására még egyáltalán nem, vagy csak alig él. Az angyaloknak tehát a második legnagyobb kihívás, hogy nem csak befektetési célpontokat találjanak, de egy olyan hálózatot is kiépítsenek, ahol a jó célpontok fennakadnak és meglegyen a közös befektetések lehetősége.

Mi ennek a legjobb módja? Graham szerint maga a befektetés. El kell kezdeni csinálni, a befektető partnerek meg fognak rövid úton jelenni. És melyik a legjobb alkalom arra, hogy befektetési célpontot találj ma itthon? Például a keddi Startup konferencia demo szekciója, ahol rengeteg startup fog prezentálni.

Eljutottunk oda, hogy vannak ilyen demo események, és annak aki most akar invesztálni igen nagy szabadsága van a döntésben, hogy mibe fektessen. A lehetőség adott.

A jó befektető
A jó korai befektető gyorsan dönt és utána ragaszkodik a döntéséhez. Miután döntött, támogatja a céget, átutalja a pénzt. Van benne kockázatvállalási hajlandóság, hiszen olyan ötleteket kell támogatni, amik első körben nem tűnnek nagyon értelmes döntésnek.
1998-ban egy óriások által uralt kereső piacon, ahol mindenki azért küzd, hogy kereső helyett portáloknak hívják, jön két fiatal egyetemista és azt mondja, érdemes lenne egy keresőt csinálni. A srácok okosnak tűnnek. Hogyan döntenél?

Ha azt gondolod, ott és akkor befektettél volna, akkor jó hozzáállásod van az angyal befektetésekhez és mára valószínűleg dollárban is nagyon sokszoros milliomos lennél.

A kezdő angyal befektető legyen tanulékony és gazdag. Keveset invesztáljon egyes projektekbe és csak annyit, amennyit nem sajnál elbukni. Ha néhány millió forint elvesztése a földhöz vágna, akkor nem érdemes belevágni. Ha nem, akkor kis százalékokkal érdemes kezdeni.

Egy másik dolog, hogy érdemes normálisnak lenni. A sikeres angyal befektetők nem attól lesznek sikeresek, hogy átverik az alapítókat, egy jó startup óriási értéket teremt, amiben mindenki nyer, ha jól mennek a dolgok. A folyamatos célpont utánpótlásért bizony jónak kell lenni.

És akkor a bónusz a végére
Ha elolvasva ezt a posztot úgy döntesz, hogy szeretnél angyal befektetéssel foglalkozni és a keddi konferencián prezentáló startupok érdekelnek, örömmel leülök veled beszélgetni és minden szakmai ismertemet, tapasztalatomat és megérzésemet felhasználva segítek neked megtalálni a megfelelő célpontokat a jelentkezőkből. Ingyen, amolyan másodlagos támogatásként a Startup konferenciára.

Ha kapcsolatba akarsz lépni velem, akkor doransky@gmail.com-on vagy ugyanennek a blogter.hu-ra végződő címén el tudsz érni.

Tetszett a bejegyzés? Kövess Facebook-on, vagy Twitter-en.

Nincs kapcsolódó bejegyzés

• Venice projekt
• AC heti: 300 trailer, 24 prequel, tornádó Londonban, víz a Marson, Photoshop CS3
• Ne szólj hozzá a blogomhoz, inkább nyomj a share gombra
• Vándorlás szolgáltatások között. Melyik a kedvenc mikroblog szolgáltatód?
• Hírbehozóval értékelünk

Én arra lennék nagyon kíváncsi, hogy végül hányan ültek le veled beszélgetni.

BIG UP!

Ha nem lenne időd elmenni a legjobb start-up előadás amit láttam ebben a témában: http://www.omnisio.com/startupschool08/david-heinemeier-hansson-at-startup-school-08

David Heinemeier Hansson, creator of the Ruby on Rails framework and Partner at 37Signals gives insight into creating a profitable startup company.

Dávid, már van jelentkező. A héten kiderül.

szerintem a nem ingyenes webszolgáltatások indításához nem kell sok pénz. annál több munka kell.

ami tavaly a legjobb volt szerintem, az a nyelvtanulást támogató lingvico, ahhoz például nem kell hatalmas szerverpark azért, mert a szolgáltatások alapvetően nem ingyenesek. nem kell sok tíz milliós kampányt folytatni azért, hogy regisztráljon boldog-boldogtalan, hanem elég meggyőzni a nyelviskolákat, és a nyelvtanárokat.

szerintem érdemes megállapodni, hogy az árbevétel egy meghatározott részét mindenki visszaforgatja a reklámokba. minden résztvevő egyformán érdekelt legyen abban, hogy a piactér felfusson. minden nyelvtanár és nyelviskola az árbevétel reklámozza saját oldalát, és a lingvico is promótálja a nyitóoldalt. a reklámkeret százalékos mértékéről demokratikusan döntenek.

pár dolog, ami eszembe jut:
– azt mondják a nyelvtanároknak, hogy csináljanak terméket a szolgáltatásból. mintaként szolgálhatnak a wolf gáboros oldalak. nem kell ezért fizetni a tanácsadók tanácsadójának, perzse, amelyik nyelvtanár részt akar venni a “kvantumugrásban” az persze vegyen részt, jó sok pénzért.

– keresnek olyan munkaerőpiaci hirdetőket, akik mondjuk kifejezetten örülnek annak, ha valaki beszél valamilyen indouerópai nyelvet, ami mondjuk nem az angol.

mondjuk egy cégnél előnyt jelent a spanyol, vagy a portugál nyelvtudás. nem elvárás, hogy beszélj “ibériaiul”, de mondjuk örülnek neki. mert mit tudom én spanyol, és portugál borokat forgalmaznak. és akkor már mindjárt lehet, hogy lesz valaki, aki megtanulna alapfokon portugálul, ha látja, hogy így könnyebben lehet állása, és egyébként a portugál nyelvtanár együttműködhet az adott céggel úgy, hogy borászattal kapcsolatos anyagokon kersztül tanítja a “luzitánt”. lehet, hogy naiv a példa, de most ez jutott hirtelen eszembe.

és az ilyen nyelvleck perzse olyan valakinek is lehet hasznos, aki pont nem behozni akarja más borát, hanem ki akarja vinni a sajátját, mondjuk dél amerikába, és ebben is segíthet a borászati nyelvlecke. meg az általános dolgokban is. hiszen a bor az európai kulturának szerves része. a lényeg: a lingvicot bekapcsolni a reálgazdaságba.

– keresni valamilyen civil szervezetet, egyházat, vagy alapítványt, esetleg önkormányzatot, amelyik támogatná a nyelvtanulást, akár hitellel. perzse mondjuk egy hittérítőnek lehetnek speciális igényeik, de ha mondjuk a lingvico számára vállalható, akkor miért ne tanuljon valaki mondjuk a biblián keresztül angolul. tehát a lingvico bekapcsolódik a közszférába.

– a negyedik, hogy be kell kapcsolódni a politikába. a jó értelemben vett közéletbe. tehát nem azt kell mondani, hogy gyurcsány, meg orbán, hanem azt, hogy mondjuk elfogadhatatlan az, hogy nincs nyelvoktató műsor a közszolgálati tévében. és úgy kellene módosítani a médiatörvényt, hogy legyen. aláírás: a lingvico nyelvtanárai.

vagy például tervezik azt, hogy a kereskedelmi csatornák a magyar mellett eredeti nyelven is kötelesek adni a filmeket, és amelyik készülékeken lehet nyelvet váltani, azon ezt lehessen fogni. és akkor e mellett ki kell állni.

nem folytatom tovább, mert aligha olvassa lingvicos, de nagyjából ezek jutottak hirtelen eszembe. ezeknek egy részével nyilván próbálkoznak ők is, hátha hozzá tettem valamit. minden jót.

doransky,
szerintem te a blogterbe keresel befektetőt. ;-)

Tényleg nem tudod helyesen írni, hogy definíció, vagy ez valami nagyon rafinált szójáték?

Gondolatok mindkét oldalról

Mint pozitív szakbarbár, voltam vagyok mind befektetői mind a kivitelezői oldalon.
Akár online akár offline vállalkozásokról van szó.

Közel 20 vállalkozás, project fut jelenleg is amihez valamilyen módon van közöm.
Tevőlegesen jelenleg 4 ben dolgozom aktívan.

16 éve vagyok vállalkozó.

Nem a saját se…m nyalom, csak gondoltam pár gondolat erejéig megemlítem, hogy érzékelhető legyen az, hogy a tapasztalatok valamelyest relevánsak.

Néhány gondolat ami beugrott:

Menjünk sorba:

Ötletemberek:
- Dunát lehet belőlük rekeszteni, mindenki pénzért kajtat, lobbizik, kalapozik, házal.
A saját ötletét hiszi a legremekebb világmegváltó dolognak, sokszor az erős önkritika nélkül. Tudom, mert a saját ötletemmel való házaláskor, én magam tanultam meg a saját bőrömön, hogy egy jó ötlet baromi kevés, és sokszor van még jobb ötlet, ami nem az enyém…
Az ötlet akkor erősödik meg, ha társul hozzá erős vízió, és látod magad előtt megvalósulva a legapróbb részletekig.

Fontos tipp:
Ne csak az ötleted legyen meg, hanem legyen terved a megvalósításhoz is!
És ami még fontosabb, azt a részét, amihez nem kell pénz, kezd el csinálni!
Mert ahogy a bankok is pénzhez adnak szívesen pénzt, ez itt is igaz.

Adj garanciát a pénzembereknek!
Ha hiszel abban amit épp csinálsz, áldozd bele amid van, a maximumot ami belefér, ez a pénzembernek garanciát jelent a részedről.

Ne titkolózz, hanem süssön rólad, hogy te vagy az aki ezt a legjobban meg tudja csinálni.

Pénzemberek:
Amit egy pénzember néz:
Mennyi pénzt kell adjak?
Mikor térül meg milyen haszonkulccsal?
Ez igaz az angyalokra és a kockázati tőkésekre is.

Ami jellemző rájuk, szeretik azokat a helyzeteket, ahol nem csak ők bukhatnak lóvét hanem annak is van veszteni valója akié az ötlet.

Ötletekről:

Gyorsul a világ, durvul a játszma, nincsenek állandósult helyzetek.
Mit jelent ez? Az az ötlet, ami nem realizálható legalább 50% ban, fél éven belül az eleve halálra van ítélve mivel borzasztó rizikós pénzt tenni bele.

Legyen körülhatárolva, mi az amit te beleteszel mi az amit vársz a befektetőtől, és mi az amihez segítség kell. (könyvelés, szervezetfejlesztés, céges struktúra, stb.) Ha elindulnak a dolgok, néhány rosszul megválasztott munkatárssal tönkrevághatsz mindent.
Azaz ne a haverod vedd fel, hanem azt aki ért ahhoz amit meg kell csinálni.

A LEGFONTOSABB!
UGYANEZ AZ ÖTLET SOK-EZER EMBER FEJÉBEN MEGSZÜLETETT!

HA SOKAT TÖKÖLSZ, HOZZÁ SE FOGJ MERT CSAK BUKTA LESZ MIVEL MÁS HAMARABB MEGCSINÁLJA!

Sajnálom, (saját hibámon kívül ugyan)hogy nem tudok ott lenni holnap.
Mindenkinek sikeres konferenciát kívánok!

Árvai Péter

Péter: köszi, ez értékes hozzászólás volt.

szerintem _európában_ a képlet egyszerű:
– teljesen ingyenes szolgálgáltatásba nem érdemes sok pénzt tenni (mert kicsi a piac)
– részben ingyenes szolgáltatásokhoz meg nem kell sok pénz (mert kicsi a piac)

nem értek egyet péterrel, szerintem nem az a kérdés, hogy a projekt a megvalósulás milyen fázisában van, hanem az, hogy a megoldásokért legalább középtávon hajlandóak-e az emberek pénzt adni.

szerintem tavaly ezért volt a legjobb a lingvico, mert a nyelvtanulásra az emberek több kevesebb pénzt mindig fognak áldozni, és egy ilyen szolgáltatás akár regionálisan is lehet sikeres, és azt érdemes támogatni.

szerintem nincs értelme olyan szolgáltatást indítani, amiről azt gondoljuk, hogy az emberek soha sem fognak érte pénzt fizetni. szerintem naivitás azt várni, hogy a befektetők majd ilyenekbe pakolnak egy fillért is.

ennek a csillaga szerintem leáldozott. ott a youtube. egy ideig arról zengett a blogger sajtó, hogy a világ legjobb befektése volt, és ma mi van. a youtube üzleti modelljét próbálják átszabni, de a legokosabb volna a szájtot bezárnák. és a helyébe natív kódú videolejátszót tennének, amit nem kell regisztrálni, mert van licensz kulcsa, és amivel lehet nézni ingyenes tartalmat, és nyilván nem ingyen a prémium tartalmat.

szóval az ingyenes közösségi ma már amerikában sem igazán működik. európában meg soha sem működött. és a probléma az, hogy a többség még mindig ezzel próbálkozik.

Péter,

ha publikusak ezek a vállalkozások, projektek kérlek küldj kommentbe linkeket.

Köszi

Na, látom, nem hiába töltötted az idődet a Szuperkonferencián, tanultál Wolf Gábortó( “van egy ajánlatom”.) Már ssak az ár nem stimmel:)

nev: a helyedben azért még nem temetném az ingyenességet. A Google ebből él.

a googlenak a reklámokból csak közvetve származott nyeresége.

a legtöbb amerikai cég a növekvő árbevételét forgatta a világ tőzsdéin. főleg akkor, amikor a fed 1%-ban határozta meg az irányadó kamatot. érdemes volt a kiadásokat hitelből finanszírozni, és az összes árbevételt kivinni a tőzsdére. az utolsó centig. a hitelek kamata messze alacsonyabb volt, mint a tőkebefektések hozama.

így működött amerikai gazdaság, és ebből származott egy hype. ma az értékpapírokból nem származik hozam, és szerintem nem is fog, amíg a tőkepiaci szabályozás nem változik. a probléma az, hogy az árfolyamok elszakadhatnak a reálgazdaság mutatóitól, felfelé is, lefelé is, és most a lefele ágon haladunk. és ez a trend nem fog megváltozni, amíga az árfolyam nem lesz sávokba szorítva.

az utolsó negyedévben már a google szuper nyereséges volta is megszűnt. a profitráta 23%-ról 7%-ra esett vissza. és nem azért, mert csökkent a google árbevétele, vagy azért, mert nőttek a google kiadásai. az árbevétel ugyanis 3%-ot nőtt, és a kiadások pedig csökkentek 1%-kal (azaz végrehajtottak egy 4%-os megszorítást). ezzel szemben a profitráta nem nőtt 4%-kal, nem emelkedett meg 27%-ra, hanem leesett 7%-ra. mert beszakadt a tőzsde.

ha nincs a 4% megszorítás, akkor a profit nem 7% lett volna, hanem csak 3%. és tudod mi a 3%. a google bevételei a prémium szolgáltatásokból. azaz ha nincs megszorítás, és nincsenek prémium szolgáltatások, és a tőkebefektetéseknek nincsen hozama, akkor a google profitja a régi reklám alapú működés szerint zéró.

ezt nem én mondom, hanem a számok ezt mutatják. amíg nem volt recesszió addig a nyereséget, és az árfolyam nyereséget össze lehetett mosni. mert ilyen laza az amerikai könyvelési gyakorlat. és mivel a google fizetett egy csomó reklámembert, bloggert, ők körbezengték a földet a freemium modell szuper nyereségességéről.

a google nem az ingyenes közösségi irányába halad. schmidt a minap tette világossá, eszük ágában sincs megvenni a twittert, és nem akarnak a facebook babérjaira törni. persze ettől még holnap megvehetik a twittert, és csinálhatnak egy új facebookot. minden google accountot egy kézmozdulattal áttehetnek az orkutba. a kérdés az, hogy mennyi bevétellel, és kiadással járna együtt a működtetés. ennek az egyenlege vélhetően most negatív.

nem temetem az ingyenességet, hanem csak európában és az amerikában temetem. azt gondolom, hogy ázsiában fogja elérni ez a modell a csúcspontját, és ott lesz ez nyereséges. de ott is natív kódú alkalmazások lesznek, és nem a web. a böngészők a hardver képességeit olyan mértékben lefojtják, hogy lehetetlen velük olyan vizuális élményt nyújtani, amiért a tömegek kiadnának akár csak 1 dollárt. de natív kóddal lehet. egyrészt az intel olcsó processzorokat dobott a piacra, és a grafikus kártyák piacán meg szerencsére még verseny van, tehát a hardver fejlődik. és persze nem mellékesen ázsia ebből él, és a növekvő számú embert a hardver eladásából kell eltartaniuk, azaz egyre több, és egyre gyorsabb hardvert fognak előállítani. ez a közösségi web fejlődésének nem kedvez. a web minden ellenkező híreszteléssel ellentétben ebben a szektorban nem a high tech, hanem a low tech. nekem meggyőződésem, hogy pár éven belül a hálózat a tömegeket nem a weben keresztül fogja elérni.

hasonlítsd össze a messenger és a twitter aktivitását. a messengeré lényegesen nagyobb. és ha megjelenik a windows7 még nagyobb lesz. mert az abban levő chat kliens hatalamsat fog fejlődni. és a skype is fejlődni fog, és a google is arra az útra fog lépni. nem dobták ki a talkot. ezeket a programokat persze át kell majd alakítani, hogy elosztott működést tegyenek lehetővé, ne legyen egy hatalmas szerver, amelyikben ott van a világ összes multimédia üzenete, mert nem lesz akkora tartály, amibe mindez elfér, és főleg nem lesz akkora sávszél, amiből ez képes folyamatosan áramlani. azaz a közösségi szolgáltatásokat decentralizálni kell, de azt böngészőkkel nem lehet megoldani.

nem akarok kisregényt írni. egyezzünk meg abban, hogy nem értünk egyet.

ezért nem ér semmit a twitter.

hogy egészen pontos legyek. a twitter egy multimédia kliens programmal sokat érhet. ami mondjuk egy japán tini számára elképesztő látványt nyújt. és amibe belesimulnak a reklámfilmek. az dollár milliárdokat ér. de ahhoz új látványvilág, új algoritmusok kellenek.

ugyanez vonatkozik a facebookra, és a többi ingyenes közösségi megoldásra. ott például most átalakult a design, egy résznek tetszik, egy másik résznek nem tetszik. zuckerberg azt mondja: majd megszokják. oké, csak kérdés, hogy mi történik akkor, amikor megjelenik egy olyan kliens, amire az emberek azt mondják: wov, és kezelni fogja az összes nyitott közösségi szolgáltatót, ki fogja beírni a böngészőbe: facebook.com.

Sith: Bocs, egyenlőre nem szeretnék téma lenni :)

Nev: Az, hogy az emberek aktuálisan miért adnak pénzt, az elég rugalmasan változik, azonban, ha valamilyen módon felépítesz egy közösséget, adatbázist, listát, bármely tetszőleges “ingyenes” szolgáltatással, ígérettel, azzal alapból már lehet kezdeni valamit.

A tömeges kommunikációban hatalmas potenciál van.

erre még reagálnék:
“nem értek egyet Péterrel, szerintem nem az a kérdés, hogy a projekt a megvalósulás milyen fázisában van, hanem az, hogy a megoldásokért legalább középtávon hajlandóak-e az emberek pénzt adni.”

Honnan tudhatjuk, hogy hajlandóak-e pénzt adni érte, ha nem teszteljük le? azaz nem csinálsz meg belőle egy minimumot, amire már lehet reagálni? egy landing oldalhoz, egy piackutatáshoz nem kell befektető, egy jó site, némi seo, link és adwords…

A másik, hogy a befektetők, (a szakmai befektetők ez alól kivételek) többnyire laikusok. Fogalmuk sincs, az ötleted zseniális, jó, vagy már rég megcsinálta valaki, csak nem tudsz róla, így nem érdemes beletenni egy fillért sem….)

Tipp: Mindnekinek javaslom, Tóth Laci / Zoli Adwords gurukat ha kell tipp, hogyan kell letesztelni egy-egy ötletet, elképzelést az adwords-el.
A leggyorsabban így lehet kideríteni, ér e az ötleted valamit…(szerintem)

Én azt gondolom, hogy nem kell youtube méretekben gondolkodni ahhoz, hogy tisztességgel megélj a netes dolgaidból. Arra érdemes azonban ma már figyelni, hogy euróban kapd a fizetést.

A weben nincs recesszió, sőt… mindenki ide hozza a megtakarított, utolsó tőkemagját, szerencsét próbálni.
Érdemes hajtani…

Európában egyáltalán nem kicsi a piac, sőt tele van piaci réssel, mert pár év csúszással ér azért minden nagy hullá ide az US-ból.

A Wolf féle igazságok igazak a mareting piacra, de közel sem 100% ban igazak a többire. Van olyan piaci terület ami még fel sem fedezte a netet…és minden poén új…itt működik még minden, ami már hatástalan más piacokon. Nincs általánosítható jó vagy rossz elképzelés.
Csináld, teszteld gyorsan, a többi meg sors… :)

A legújabb rést-tömő project most készül, és kimondottan európára céloz. 2 milliárd eurós forgalom / év a kitűzött bevétel, és van realitása…

Üdv
Péter

Nev: ezekben a dolgokban igazad lehet, nem értek hozzá.
De maradjunk a saját képletünknél, pár milló euró bevételért már mindenki hozzáverheti a hátsóját a földhöz.
A kis hajók mindig gyorsabban kanyarodnak mint a nagyok.
Ma ingyen, holnap fizetős, aztán is-is aztán megint jön valami. Mindegy. A saját projectjeinkben támogassuk egymást. És ha a google nem lesz ingyenes az az ő dolga, a mi dolgunk az, hogy te meg én meg itt mindenki miből él meg holnap, és ezen kell agyalni, segíteni egymásnak…

A szakmai filozófia és a realitás néha elég messze kerülnek egymástól. Néha jó persze, de aztán érdemes visszakanyarodni a lényegeshez. A saját dolgainkhoz.

Még eszembe jutott valami:

Az ingyenes dolgok, tömeget generálnak.
A tömegnek van egy dinamikája, és egy tehetetlensége a vezérlő ideával szemben. Ha a vállalkozásunk le akar tolni a tömeg torkán valami idegen anyagot, a tömeg szétszéled. Ha hajlandóak vagyunk berendezkedni arra, hogy “azt adom, amit a tömeg kér, a siker biztos”

Egy példa:
fiatalon DJ-voltam E-klub kb…1500 fő, ha elvesztetted a tömeg ritmusát és nemodaillő zenét toltál szétesett a buli… ha viszont megadod jókor, azt amit épp igényelnek a mennyezeten is lógnak…és őrület van.
Ilyen ez mindenütt emberek, tömeg érzések és gondolatok.

El kell tudni szakadni, a multiktól a személytelen milliárdos sikertörténetektől, és a saját realitásunkban kell pozicionálni a vállalkozásunkat, legyen az on vagy offline.

Péter,
a tömegek ázsiában vannak.

más a régi e-klub, és más ma egy tokiói diszkó.

ez egy tokiói utca:
http://en.wikipedia.org/wiki/File:ShinjukuStreet02.JPG
ez meg az andrássy út:
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Andrassy_ave_at_Christmas.jpg

és utóbbi a világörökség része, meg minden szépet és jót el lehet róla mondani, de látod a különbségeket. amerika sok tekintetben hasonlít ázsiára: ott is van egy rakás metropolisz. ha manhattanra célzó reklámoknál biztosan magasra mennek fel a hirdetési árak. mert ott a 1 km2-re eső gdp sokszorosa a mienknek.

pont arról beszélek, hogy a saját realitásunkban kell létezni. mi egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy a webszolgáltatásokat teljesen ingyenessé tegyük. egyrészt nem vagyunk ehhez elég gazdagok, másrészt nem lakunk ehhez elég sűrűn.

évek hallgatjuk a győzelmi jelentéseket, hogy a ingyen weben milyen szuper nyereség van, de ezeket mind marketingesek írják. akiknek az a jó, ha mennél több reklám. akiknek az a jó, ha a szolgáltatók a reklámoktól függnek. de nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez az ágazatnak jó.

félre értés ne essék, nem vagyok a reklám ellen, de azt mondom, hogy valamiféle egyensúlyt kell tartani a szájtoknak.

két véglet között ingázunk folyamatosan. az egyik amelyik azt mondja, hogy majdnem mindent el kell adni, amit wolf gábor mond, hogy kell valami ingyenes dolog, amivel behúzod a csőbe a pacákot, aztán bombázni kell levelekkel, hogy vásároljál, mert különben baj lesz: lemaradsz a kvantumugrásról, és már csak néhány hely kiadó, estébé, estébé. és van egy réteg, akit lehet ezekkel az ajánlatokkal etetni, ők összesítik a címlistát, és egyébként olyan oldalak ajánlataival is bombáznak, aminek a környékén nem jártál. ez persze ellentmond mindenféle európai reklámetikának, de ők erre magasról tojnak. ez az egyik véglet.

a másik, amikor egy szájtnak nincsenek saját termékei, hanem csak szolgáltat. és hogy minél nagyobb tömegeket érjen el ezt ingyenesen teszi. és várja a reklámbevételt, meg a befektetőt, aki megveszi az oldalt százcsillióért.

a probléma szerintem az, hogy az első esetben túl szűk rétegre lövünk, a másodikban meg túl tágra.

szerintem valami olyasmire van szükség, hogy valaki azt mondja, neki fontos egy ágazat, a nyelvoktatás, vagy a környezetvédelem, az egészséges életmód, vagy a gyermeknevelés, vagy akármi, és egyszerre próbál meg szolgáltani és eladni.

és megcéloz mondjuk 150 embert a környezetében, 1500 embert az országban, 15,000 embert a régióban, és 150,000 embert a kontinensen. de ez a csúcs. innen továbblépni istenkísértés. szerintem európában ez a realitás, abban az esetben ha van fizetős szolgáltatás.

és nem azt csinálod azt, hogy gátlástalanul összesítesz minden címlistát, amit ma már a törvények sem engednek meg. és ugye persze, hogy elsőre bejön sok vevő abból a listából, és akkor örül a kvantumugrásos, kifizetette a zsozsót, kapott érte vevőt. és megírja a levelet a gurunak, hogy köszöni, de aztán megint fizetheti a következő lépcsőfokot, a baj csak az, hogy a guru adatbázisából elérte azt a pár embert, akinek eladhat, utána nem működik a dolog, mert a célcsoportja túlságosan szűk. de erre a tanácsadók tanácsadója elfelejtette figyelmeztetni, sőt gondosan kiválogatja ezeket, hogy valami nagyon egyedit akarjál eladni, mert ha rézfaszú baglyot árulsz, akkor azt tutria megveszi pár ember, akármilyen címlista alapján, de ha csak általában képzőművészetet, akkor lehet, hogy senki. szóval remélem érti mindenki mi az első modellben az átverés. de amerikában ez nem átverés. ott a rézfaszú baglyok árulásából is meg lehet élni, mert ott van ehhez elég ember.

a második modellről meg már írtam. szóval egy cseppet sem volt ez összeszedett, de így jutott az eszembe.

Nev: Igazad van!
Nem állítom az ellenkezőjét.

A tömeg Keleten is van. ez igaz.bár kevesen tudnak arrafelé magyarul. De ez a kérdés csak a multiknak releváns.

Nekünk nem az a kérdés, hogy hol a tömeg, egy magyar KKV-nak nem igazán a 100 milliós tömegekre kellene lőjön. Hanem a saját célpiacával kellene megtanulni kommunikálni. aki lehet hogy pár 1000 fő.
Ezt azonban lehet ingyenes felületen is tenni, vagy ahogyan működik. Twitter, hírlevél, bármi…azt kell alkalmazni ami működik.

Az, hogy aztán a szolgáltatás, termék pénzbe kerül az természetes.

Van megfelelő helyes kombinációja annak hogy mindenkinek jó legyen.
Valahol meg kell fizetni a szolgáltatások árát. Vagy ott hogy elviselem a reklámokat, vagy ott hogy prémium része van amiért fizetek, vagy ott hogy upsell -t kapok, vagy az ingyenes cuccért cserébe amit használok mindenféle partnerprogram elszenvedő részese vagyok amit mosolyogva tűrök, sőt néha vásárolok is, hiszen nem hülye aki küldi.

Szóval az egyensúly a fontos itt is mint mindenütt.

Meg az, hogy mi a víziója annak aki megálmodja a dolgot.
Van e hite abban amit csinál?
A tömeg figyel-e az üzenetre… stb…

a baj csak az, ha 1000 fős a célpiac, akkor nem lehet nekik ingyen szolgáltatni. és nem is az a gond, hogy kevés az ember, hanem az, hogy a csoport is szétszóródik.

biztos van 200 olyan web2 vállalkozás, amelyik addig úgy ahogy működött, amíg a felhasználók többsége budapesti volt. a fővárosban kattintgattak a népek a reklámokra. nem szabad elfelejteni, hogy a budapesti gdp duplája a magyar átlagnak, ott van minden nagyvállalat központja. és mondjuk egy budapesti jóval többet vásárol, érdeklődik, nézelődik, főleg online, mint egy vidéki. és nem azért, mert vidéken mindenki paraszt, hanem azért, mást ne mondjak nekik állniuk kell a 2-3000 ft szállítási költséget, ami mondjuk egy átlagos rendelés esetén nem elhanyagolható, és a szolgáltatók közül meg kevésbé válogat, hiszen átlátja az a kisvárost, amiben él, nagyjából ismer mindenki mindenkit.

szóval a szolgáltatás ahogy terjedt kifelé, és távolodott budapestről, egyre több lett a költség, és egyre kevesebb a bevétel. a fogyasztói szokások megváltoznak, és erről senki sem beszél, mert ezt nem írja meg az engadget.

de mondjuk záhonyból ezerrel csatlakoznának egy szolgáltatáshoz, tehát nem az a baj, hogy nem akarnak vidékről regisztrálni, hanem az, hogy nagyon is akarnak, de sajnos nem lehet ezt az egészet teljesen ingyenessé tenni, csak úgy, ha jön egy milliárdos, aki pakol a szolgáltatásba egy zsák pénzt. és innentől kezdve esély nincs arra, hogy fejlett legyen az internet kultúra.

Ebben is igazat adok neked.
De ahol te abbahagyod én ott kezdeném el.
Mert ezen a világon, (ha vesszük a fejlettebb filozófiai és/vagy fizikai alapvetést)minden dialektikus, azaz kétpólusú, v. mindennek két oldala van, stb. azaz pont annyi az előnye is mint a hátránya.

Mit akarok ezzel?
Azt, hogy igen meg van lőve az a KKV aki a saját szük 200 főjének akar eladni mindenáron valamit.
Ellenben nyert az a KKV aki ha már kommunikál azzal a 200 al, veszi a fáradságot és megkérdezi tőlük:

“ugyan már kis csibéim, mit tehetek értetek? Mit szeretnétek kapni? Hogy alakítsam át a cégem, szolgáltatásom, hogy megfelelő legyen a számotokra az amit adni tudok?”

Igen, minden hagyományos vállalkozás “kuka” aki még mindig eladni akar szolgáltatást, terméket, stb…

Mindenki nyer, aki hajlandó a közösség igényeit kielégíteni. És igen, ehhez lehet az egész vállalkozást, céget át kell alakítani…lemondani a baromi nagy egónkról, aki szeretné megmondani a frankót, és lemondani arról a vezetési modellről, ami az elmúlt pár száz évben piramisszerűen uralta a cégeket, gazdaságot, világot.
Az Internet, a web 2, a wiki átalakít mindent…ezt be kellene látnia mindenkinek és megérteni az új közösségi modellek lényegét. sajnos a régi és az új nem kompatibilisek. A multik is ép ezt a leckét tanulják, abban a pillanatban amikor kontrollálni akarják, kicsúszik a kezükből.

Tipp a vidéki piacokhoz:

Imádom, a vidéki arcokat. Tiszta a fejük, normálisabb az értékrendjük, becsület, lojalitás még itt ott fellelhető. Mondhatnám úgy is hogy még Tiszta a szívük amennyire lehet, és nem kurvultak el a fene nagy lehetőségek között…(a Budapestiektől bocs, nyilván bőven vannak kivételek)Így könnyebb őket megszólítani, értelmesen kommunikálni velük, infót szerezni. És lehet ott ahol a száll ktsg elvisz a sok értékes infó meg hoz…

itt megerősíteném a követendő filozófiai elvet: minden dolognak megvan az előnye hátránya, s az egyensúly a kulcs…De az egyensúly nem bírja el, hogy csak a mi érdekeinket szolgálja ki…Így a közösség érdeke a meghatározó tényező. Aki ezt belátja fog tudni sikeresen vállalkozni a jövőben, aki nem az előbb utóbb elbukik.
És ez a trend a biztosíték arra is, hogy a webes kultúra megalkotja önmagát.

ez azt hiszem elfogadható zárszó. (köszönöm a beszélgetést)

sithlords - köszi ezt a linket. Egyrészt mert nem ismertem az omnisio-t, pedig régi rést töm be a prezentációk szlájdjainak követhetőtételével. Másrészt mert kijózanító előadás volt amit linkeltél ( http://www.omnisio.com/startupschool08/david-heinemeier-hansson-at-startup-school-08 ). Éppen ma utasított vissza egy befektető (a stipistop.com mögé keresünk partnert.) ha ezt korábban látom, lehet hogy meg sem keresem az illetőt. Szóval köszi

Jó a blog, jók az arcok, Wolf neve nem tudom hogy kerül ide egy ilyen lapra?
Kedves Többiek! Kockázati tökét befektetnék, info@ -omra küldhettek levelet.
A startupon sajnos nem voltam ott, csak támogattuk, de jövőre nem hagyom ki…