Dobó Mátyás blogja 2003 óta webes trendekről Rólam

Modern gyarmatosítók

A modern gyarmatosítók az interneten keresztül foglalják le a hazai piacot. A Google agyonvágott mindenki mást, most már komoly értékesítő csapattal dolgozik itthon, de sem a fejlesztésben, sem a terjesztésben konkrét feladata nincs a hazai szektornak, felületek disztribútorai lettünk.

A Reklámkonferencián cseppnyi félelem nélkül Trevor Johnson a Facebook kapcsán is elmondta, hogy ugyanaz lesz valószínűleg itt is, mint Franciaországban, ahol 1 év alatt megették a helyi kultikus hálózatépítő oldalt. 1 év alatt apró pontból a piac egyik legjelentősebb szereplője lesz. Az előadása után egy kicsit leültem vele beszélgetni, egyrészt, hogy elmondjam, a Facebook Connect-nél egyáltalán nem fasza, hogy minden alkalommal ráerőszakolják a felhasználóra és a fejlesztőkre is a szétbrandelt Facebook popup-okat, másrészt, hogy megkérdezzem, mit tervez a Facebook a hazai piac szereplőivel? Ugyanolyan széttörő modellt használnak majd, mint a Google, amelyik először elfoglal, majd mindenféle kedvezmény nélkül újraírja a piaci szabályokat, vagy megtelepszenek itt és elkezdenek alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz? Kissé kitérő válaszából azt vettem le, hogy nem lesz semmiféle különbség. Ők irányítják a dolgokat, mindenki más alkalmazkodhat.

Izgalmas hónapok jönnek, a következő év megmutatja, hogy a tőkeerős nemzetközi háttérrel működő, de hazai fejlesztésű iWiW képes lesz-e felvenni a versenyt az elképesztő technológiai megoldásokkal fejlesztett Facebook-kal, amely most már nem csak a felhasználók felé, de a hirdetők felé is rendkívül széles termékpalettát kínál. A harc még nem dőlt el, de a mostani előadás kapcsán éreztem először azt, hogy az iWiW-nek fénysebességre kell kapcsolnia, ha meg akarja tartani vezető pozícióját.

A Google megette a keresést, a Youtube megette a videót, a Facebook nagy erőkkel támadja a hálózatépítést. Felmerül a kérdés, hogy mi jöhet még, kik vannak/lehetnek veszélyben?

Álláskeresés - vajon elég az adatbázis, vagy a Monster-hez hasonló elképesztő technológiai felszereltségű oldalak lenyomhatják az állás piacot?

Filmterjesztés - a nemzetközi kiadók már kezdik felismerni, hogy mekkora érték van a kezükben és a központosított disztribúció mekkora értéket képvisel.

Árukeresés - A Microsoft elkezdte, a Google is elindította már saját árukereső szekcióját az angolszász területen. Az árukeresés sok szempontból Google-re épülő iparág, ha a Google beékelődne ebbe a piacba, azzal valószínűleg komoly veszélyt jelenthet a résztvevőkre.

A lista egyáltalán nem teljes, kik vannak még veszélyben? A 2009-es Internet Hungary is foglalkozik majd a témával.

Tetszett a bejegyzés? Kövess Facebook-on, vagy Twitter-en.

Nincs kapcsolódó bejegyzés

• Venice projekt
• AC heti: 300 trailer, 24 prequel, tornádó Londonban, víz a Marson, Photoshop CS3
• Ne szólj hozzá a blogomhoz, inkább nyomj a share gombra
• Vándorlás szolgáltatások között. Melyik a kedvenc mikroblog szolgáltatód?
• Hírbehozóval értékelünk

Mindig utáltam az iwiw-et, a hülye meghívóra lehet regisztrálni rendszer valami feudális baromság volt.
Nyugodtan mehet a kukába.

A “Monsterhez hasonló elképesztő technológiai felszereltség”en milyen jót kacagtam!

microsoft:
– ha a microsoft az explorerbe rak egy micropayment rendszert, akkor nyert.
– ha a microsoft ingyenessé teszi a tárhelyet a fejlesztők számára, feltéve hogy windows server-t futtatnak, akkor megint nyert.
– ha a microsoft ingyenessé teszi a reklámot a bingben a felhasználók számára, feltéve, hogy windows 7-et futtatnak, akkor megint csak nyert.

a microsoft kapcsolatban áll egy csomó vállalkozással, és a háztartások egy jelentős részével. akiknek van legalább egy legális windows példányuk. nekik van licensz kulcsuk, amivel azonosítani lehet őket. az lehet a nyilvános kulcs. kaphatnak mellé valami privát kulcsot. és akkor innentől kezdve azt csinálnak, amit csak akarnak. ha ezt végigjátszák, akkor ez kolonizálás a köbön.

google:
a google szintén nyomulhat ingyenes tárhellyel, a chrome oldaláról micropayment rendszerrel. ez kolinizálás a négyzeten.

apple:
felszerelheti az itunes-t micropayment rendszerrel. ez sima kolonizálás.

oracle:
felszerelheti a java-t micropayment megoldással. ez sima kolonizálás megint.

itt van még a mysql ugyebár. amit esetleg fel lehetne váltani ingyenes oracle tárhelyre. feltéve hogy az oracle szabványos tábláit használod. ezeket kiegészítheted természetesen, csak ehhez már kell egy oracle licensz. az ingyenesség felől tereli a oracle előfizetés irányába. viszont a szabványosítás miatt mindenkit lépésre kényszerít.

a facebook szerintem nem esélyes játékos.

atyauristen

miért. az intel képes volna beborítani az egész ipart. ha nagyon akarná. intel lapkát raknak minden számítógépbe. otellini a mosógépbe is azt akar rakni. és abba beégetnek egy basic interpretert, és akkor azt lehet programozni, minimális grafikus képességekkel, meg valami hálózati kapcsolattal. akkor alacsony szinten közvetlen a hardveren futhat bármi. a világ összes gépe úgy boot-ol be mint egy commodore. bekapcsolod. és kiírja: intel basic v1. ready.

akkor mi van?

most sírjunk? felhasználóként semmi hozzáadott értéket nem látok a hazai fejlesztésű szolgáltatásokban. esetleg a blog.hu-nak előnye h bele van integrálva az indexbe. a wiwnek a hőskorban előnye volt h a fejlesztőkkel/tulajokkal a ráckertben lehetett dumálni. na de iwiw? indavideóbomb? _altavizsla_?

ha a felhasználói felületet letisztultabbra, átláthatóbbra, de mégis a rendszeresen használt funkciókkal látnák el, lenne esélye a hazai embereknek is megőrizni néhány szeletet a tortából

Magyarok kezében nem sok értékes webes cég van. Csak akkor van esélyünk, ha mi is nemzetközi, globális siteokat hozunk létre…

Judea népe front hatást érzek. Mit adtak nekünk ezek a gonosz gyarmatosítók? Tönkrevágták a saját, prosperáló közösségi hálózatunkat, nincs többé kiválasztottság érzés az egyszem meghívó boldog tulajdonosaként, nincs többé három üzenetes üzenőfal, nem lesz többé banneroktól vlllogó címlap, 120 darab emailt is tárolni képes postafiók, egy videó csatolási lehetőségünk a profilunkhoz, áttekinthetetlen fényképnézegető felületünk.

Mit tett velünk a globális nagytőke! Azonnal tiltsuk be a Facebookot!

Másfelől meg ott az übergonosz magyar Prezi.com, ezek a szemétládák nem átallottak megkísérelni a szentségtörést és nekimenni a PowerPoint-nak. Na persze ehhez _valódi_ innovávió kellett.

nálam a prezi sem éri el azt a szintet, hogy innovatívnak nevezzem. az innovációhoz új adatszerkezetek, és új algoritmusok kellenek. a prezi egyszerűen annyit csinált, hogy a lineráris transzformációk közül az eltolás mellett a kicsinyítést és a nagyítást, valamint az elforgatást is használja. ez nem kevés, de igazán új elem nincs benne.

az innovatív dolgok olyanok, hogy azt mondja az ember, oké, de hogy csinálják. mi az algoritmus. és akkor azt nem árulják el egy ideig. persze aztán közben azért jönnek információk (valódi konferenciákon), és nyilván fellapozzák az emberek az annales-eket, és akkor látják, hogy aha, ezt volt a kiindulópont, és akkor innen léptek tovább. és akkor ebből lesz a tudománytörténet. vagy mondhatnám azt is: ez a tudomány, aminek egy ága a számítástudomány.

na most a prezi nem esik ebbe a kategóriába sajnos. ettől még lehet végtelen sikeres. és nyilván ezt is kivánom nekik. hogy mondjuk az adobe ne döntsön úgy, hogy piacra dob ő is egy ilyet. az innováció és a siker nem szinonimák.

az innovációnak majdnem az ellenkező a természete. a piac egy ideig nézi, hogy micsoda, és akkor nem tudja, hogy mit is lehet vele kezdeni. aztán rájön, hogy hú baszki, ez sok mindenre jó. a növekedési pálya konvex (domború), és nem homorú (konkáv).

az innovációhoz 100 millió forint kell, hogy az első sikereknél, ne fagyjon le állandóan az oldal és ne hagyja ott mindenki a francba

A prezi am. sem új dolog és nem is sikeres. Szerintem magyarokon kívül nem sokan hallottak még róla.

Az illúzió abban rejlik, hogy angol nyelvű a honlapjuk.

Arpad, minden masodik prezentaciot prezivel tartanak itt, emeletesbuszorszagban.

a prezi az egyik legjobban eladható magyarok által gyártott termék az internetes piacon. de az általános iskolában tanított lineáris transzformációk vannak benne (kicsinyítés, nagyítás, eltolás, elforgatás). amiből készült egy sikeres applikáció, de abban nincs semmi egetverő újdonság.

mindenhol azt hirdetik, hogy itt most egy nagy forradalom van, és vége van a “lineáris” prezentációkészítésnek. oké, de ehhez új nem-lineáris transzformációk kellenek. és ők ilyeneket nem találtak ki.

de ettől még az amit kitaláltak, hogy bevetik az összes lineáris transzformációt a prezentáció készítésbe az nagyon rendben van. de nem találtak új szerkezetet, és ahhoz nem találtak egy újfajta kiszámítást, hanem az általános iskolás matekot alkalmazták sikeresen.

模板共享支持你

Ez nekem kínai :)

nev, az innovativitást több dimenzió mentén lehet mérni, ebből a háttéralgoritmusok komplexitása vagy újdonsága nem feltétlenül a legrelevánsabb.
A twitter esetében sem a bonyolult matematika volt az innovatív, hanem maga az alapötlet.

a prezi.com-ban a nagy durranás az, hogy rákényszeríti a prezentációk készítőit, hogy kezdjenek el más sémában gondolkozni, mint amit eddig powerpointban használtak.

a twitternél sem az alapötlet lett nagy a dolog, hiszen a twitter nem más mint egy egyszerűbb üzenőfal, egyszerű felhasználó bejelöléssel

Szerintem az - látszódjon bár utólag teljesen triviálisnak - igenis nagy ötlet volt, hogy csináljunk egy globális üzenőfalat, ami nem más, mint egy üzenőfal, korlátozzuk le az üzenetek hosszát 140 karakterre (emiatt a kevesebb miatt is _több_ mint egy sima üzenőfal), és az ‘egyszerű felhasználó bejelölés’ legyen asszimetrikus, lehessen úgy követni valakit, hogy az illető nem követ vissza, ezért én azt látom, akit akarok, és engem is csak az lát, aki akar, stb.

Az igazán zseniális ötletek néha pont azért azok, mert annyira egyszerűnek és magától értetődőnek tűnnek.

@Asszem
a francokat kényszeríti ki a prezi. egy üzleti célú prezentáció max 10 perc, max 10 slide. egy szekvenciális valami, nincsenek elágazások.

ez a (lista)szerkezet kényszeríti ki ugyanis, hogy csak a témáról beszélj, és ne kezdj bele filozófiai fejtegetésekbe, amit én speciel nem szeretek betartani, de egy üzleti célú megbeszélésen, vagy előadáson ezt be kell tartani.

tehát itt nem arról van szó, hogy még senkinek sem jutott eszébe az ágas-bogas prezi, hanem arról, hogy az ilyen gráf (üzleti szempontból) nem hatékony. a prezi kifejezetten oktatási (non profit) célokra való.

—
@Barát Csaba
a twitter egy olyan gráf, aminek a magjában (belső pontok) vannak a felhasználók, közöttük irányíott kapcsolatok vannak (ki kit követ), és a héján (a végpontok) az üzenetek.

igazad van, egy pofon egyszerű szerkezet, de nem új. úgy hívják: irányított gráf. elvben ez a legáltalánosabb adatszerkezet, a többi ennek a korlátozása. (a hierarchia. a hiearchia (fa) például egy összefüggő, körmentes gráf.)

de ez az adatszerkezet nem először lett bevetve. amikor tömeges sms-t, vagy mms-t kellett küldeni, akkor pontosan ezt használják a mobilok. a mobilban kapcsolati háló is van.

a twitter annyit csinált, hogy ő azt mondta, a tömeges sms/mms küldést totális méretekben ingyenessé teszik. ingyen adnak egy olyan szolgáltatást, amiért a távközlési szolgáltatók indokolatlanul sok pénzt kérnek. de ez nem innováció, nem forradalom, hanem egy rekord döntési kísérlet. és az ilyeneknél mindig megjelenik az online márketing. azért mert ezeknek az eseményeknek az egyetlen bevételi forrása a reklám, és akkor nyilván aki ilyet akar közvetíteni, az azt fogja mondani: forradloooom, történeleeem, világszááám. de itt nincs semmi úttörő teljesítmény. a twitter sztorihoz pénz kell, és nyers erő. az innovációnak nem ilyen a természete.

—

az igazat megvallva ez a social network sztori egyáltalán azért lehetséges, mert bénázik az ipar. és ezt használja ki a (direkt) marketing.

az adat, szöveg, kép, és hang felismerést, és átvitelt amire ez a sztori épül, és az ehhez szükséges hálózatos működést valójában egy modern bios (basic input-output system) tudhatná. akár egyetlen panel, amihez csatlakozik egy memória kártya. rá van kötve egy akksi, és egy 1-2 collos kijelző. (esetleg köthetsz rá nagyobb kijelzőt). ezt a kütyüt úgy hívja az apple: ipod. a microsoft úgy hívja: zune.

az ilyen kütyükbe nem kell cserélhető szoftver. elég egy eprom. a működésükhöz nem óriás szerver farmok kellenek, hanem adótornyok. egy gyenge áramú hálózat. ezt a sztorit úgy hívják: telekommunikáció (távközlés). ti úgy hívjátok: social network (közösségi hálózat). a helyzet, hogy a valós kapcsolati háló ott van a mobilodban. mindig is ott volt. a mobil hálózat fogja a social network-ök szerepét átvenni, ez elég nyilvánvaló.

a facebook-ot nem egy újabb szoftver óriás fogja legyőzni, hanem a hardver. valami tamagocsi, amit piacra dob a nintendo. amibe beégetik a népszerű facebook alkalmazásokat. és ezek a kütyük úgy készülnek majd, mint a régi videojátékok. nyilván lesznek benne új tranzisztorok, és fénykibocsátó diódák (a led-ek). és akkor sorba csinál majd ilyet japán, korea, meg kína. csinál ilyet a sony, a samsung, és a lenovo. az veri meg majd a facebook-ot. mondhatnám úgy is: a ázsiai kultúra. a civilizált kommuniznus. legyen minden szolgáltatás ingyen. a széles néptömegeknek. biztosítják neked a vállalatok. erre épül a direkt (politikai) marketing. erre épül a kultúra.

az iwiw és a facebook harcát meg az dönti el, hogy melyik mekkora mobil támogatást kap. ha az origo a telekom kezében marad, akkor a facebook aligha fogja legyőzni az iwiw-et. a telekom nem engedheti meg. és tolni fogja alá a hardvert. ha a telekom eladja az origot (ami a racionális döntés szerintem, hiszen az üzleti értéke zéró), akkor az iwiw elbukik. mert az nem fog alá tolni elég vasat.

de ez az egész megy a levesbe a mobil eszközök fejlődésével. az olcsó kütyük helymeghatározóval, rádióval, kamerával, beszéd, alak, és karakterfelismeréssel, és átvitellel. akkor senki sem fog felmenni se a facebook-ra, se az iwiw-re. mert nem lesz miért.

újraolvastam a hozzászólást, és a kommunistázás nem érthető benne: ázsia ezeket a kütyüket ingyen fogja szállítani a széles néptömegeknek. a sony a tévé mellé rak majd egy ilyen tamagocsit. az lesz a távirányító.

és ezzel fogja népszerűsíteni az ázsiai kultúrát, hogy ingyen ad egy tamagocsit. a sony egy civilizált kommunista vállalat. japán egy civilizált kommunista ország. dél korea is kommunista, csak civilizált, szemben az északi rezsimmel. tehát a komcsi itt nem szitokszó. nem is szeretetszó persze. hanem semleges értelmű. ázsia szinonimája.

név a hozzászólásodat olvasva az a benyomásom alakult ki, hogy olyan vagy, mint a tudós, aki megállapítja, hogy az aerodinamika törvényei alapján a darázs nem tud repülni.

ez a hahota 82-ben volt poén. neked is megvan?

algoritmusok, meg karvajtoke kutyavekonyfasza. vegy egy stopperorat es vesd ossze egy feszbuk es egy wiwes oldal atlagos toltesi idejet. amig vasra basznak penzt aldozni, nincs ertelme a tobbit firtatni.

@asszem
az idő fogja eldönteni ezt a vitát. az, hogy a social networking áttevődik a mobil eszközökre szerintem közhely. csak az nincs kimondva, hogy az internet piacot veszít ezáltal. hanem azt mondja a többség, hogy majd több platform lesz esetleg, de továbbra is az internet fog dominálni a hálózatban. mese habbal.

szerintem a social network történet teljesen át fog tevődni a mobilokra. vagy majdnem teljesen. egyszerűen nem csinált még az ipar egy jó mobil eszközt, és a távközlési szolgáltatók egyszerűen nem csomagot még jó tarifacsomagot ingyenes sms/mms küldéssel. de ami késik az nem múlik.

de nem csak mobil platform versenytársa az internetnek.
hanem az on demand tévé például. nagyon sok háztartásban van set top box, és minden kábeles háztartásban lesz pár éven belül. ha lesz rajta ingyenes tartalom is, akkor ki fogja bekapcsolni a számítógépet, és ki fogja nézni beírni: youtube.com.

ki fog üzenetet küldeni a twitter-re, ha a távkapcsolóval ingyen üzenhetek a tévére. és minden statisztikai adat ott lesz a széles képernyőn. ki gondolja azt, hogy akkor majd az internet megkerülhetetlen szereplő lesz.

a focimeccset mellett a leíró adatokat real time kell streamingelni, ugyanúgy, mint az audio, és a video jelet. ehhez kell egy szabvány, de azt nem a tcp/ip protokollok közé fog beilleszteni, hanem az mpeg szabványok közé. a többség távkapcsolóval fogja a fifa, adatbázist lekérdezni, és nem fogja beírni, hogy fifa.com. és pont nem fogja elindítani a firefox-ot. miért indítaná el. hanem a fifa, az upc, vagy ea games alkalmazását fogja elindítani. és akkor a cégek megállapodnak, hogy kinek mennyi jár az előfizetési díjból. nyilván jön majd a nike, hogy ő számlálja, hogy a ki mennyit szalad, és akkor megmondja, hogy ez hány centbe kerül.

a médiaboxok mellett ott vannak a különféle márkájú playstation-ök, amik egyre olcsóbbak, és szintén hálózatban működnek. nem hiszem, hogy olvastál olyat, hogy a sony, a nintentdo, a microsoft azon gondolkodnak, hogyan kellene összefogni az apple-lel, és html6 néven létrehoznak egy új közös játék platformot. lehetne ilyen, csak momentán ilyet senki se akar.

helyette az van, hogy a mozilla piacra dob egy új 3d engine-t, nyílt forráskódú, ingyenes, mindenki tapsol. kérdés: miért támogassa ezt a microsoft, a nintendo, és a sony. hiszen ez a forradalmian új 3d engine nem tud többet, mint a régiek. akkor meg miért fogjanak össze a mozillával. persze könnyen lehet, hogy a játékipar a túlzott versenyben szétesik, és akkor majd lehet, hogy az ati csinál egy szabvány videokártyát, és azt mondja, hogy ezt kell programoni alacsony szinten. és akkor azt az ipar minden lényeges szereplője elfogadja. és az a kártya de facto szabvány lesz. ezt el tudom képzelni. legközelebb alacsony szinten lesz egység, és nem magas szinten.

az elkövetkező pár évben az összes hálózati forgalom szerintem úgy fog növekedni, hogy az internet növekedése le fog állni. egyébként ezt már ma is lehet látni. a teljes webaudit forgalom jó ideje nem növekszik. és ezt a stagnáló részt is az előfizetéses tartalom fogja egyre inkább dominálni, és nem az ingyenes. ennek a kulcsa az, hogy legyen legalább egy olcsó, és flottul működő micropayment rendszer. ha ilyen nem lesz, akkor azt gondolom, hogy az internetből hálózati szeméttelep lesz.

—

és könnyen lehet, hogy ázsiában ezzel ellentétes tendencia alakul ki. simán el tudom képzelni, hogy kínában kimondják holnaptól mindenki ugyanazt az ingyenes social network-öt használja. azt amelyiket kijelöli a kormány. a kínai kommunista párt vörösre fogja festeni a linuxot, de ennek elsősorban politikai okai vannak, és nem gazdaságiak. ha sok platform van, akkor azt központilag nehéz ellenőrizni. viszont teljesen jó kínában, hogy van egy nagy kínai üzenőfal, amit központilag felügyelnek. egy óriás központ, és majd a lenovo alá tolja a vasat. meg lesz egy operációs rendszer, és akkor a teljes hálózatot képesek központilag ellenőrizni. és akkor nem lesz semmilyen verseny, hanem totális egység lesz helyette. és ez teljesen jó a népi kínában. mert minden kínai úttörőnek lesz gépe, és mindenkinek egyforma gépe, egyforma lehetőségei, és minden online szolgáltatás ingyenes lesz. ez tökéletesen illeszkedik az ázsiai kultúrába.

vagy mi van, ha a sun azt mondja: van egy alternatív világháló. sokkal jobb, mint az internet. java virtuális gépek milliárdja futnak indoor. a beágyazott java pedig ott van outdoor. mondjuk egy közúti jelzőlámpákat felszereli a sun ezekkel. és azt mondja, kapcsoljuk már ezeket össze. kerüljük már meg az internetet.

és a vicc kedvéért az adobe azt mondja, hogy a sok flash-t nem kellene nagyon html-be ágyazni, hanem az air és az actionscript az új platform. felejtsd el a html-t és a javascript-et. egy csomó flash fejlesztő azt fogja mondani, na végre már, hogy az adobe ezt meglépte. ők utálják, hogy a fos html-ben és firefox-ban kell futniuk. vagy ott van a .net. az se internet. és elég sok windows fut a világban. az is egy alternatív hálózat.

vagy mi van, ha maga a google csap bele a lecsóba, és azt mondja: felejtsük el a net semlegességét. mert a google növekedése leállt. és bár eddig jó volt nekik ez a net semlegessége szöveg, de most meg nem jó. és miért támogassanak egy olyan dolgot, ami nekik nem jó.

szóval mi van, ha ezek a gyarmatosítók feladják a status quo-t, és kitör az első virtuális világháború.

Szerintem jó, hogy jönnek ezek a világcégek, elhódítani a hazaiak piacát.

Valahogy meg kell tanulni a világszinvonalban gondolkodni. És nem jó ötletekkel, hanem jó tervekkel is előjönni.

A google például a napokban 11 éves. Ennyi idő erre elég. Másnak is lehet.

nem feltétlen a világszinvonallal nyernek. jön a google térképes cégkeresője. a legjobb? nem. pár keresés után kiderül, hogy sok irreleváns találat (szemét) van benne. mégis lehet sejteni, hogy mindenki ezt fogja használni. mert elé kerül egy térkép. és nagyjából lehet tudni, hogy ez lesz az árukereséssel is. nem az övék lesz a legjobb találati lista, de ahhoz elég jó lesz, hogy eddigi súlyuknak megfelelően piacvezetővé váljanak.

persze van ennek a dolognak jó oldala is, az, amit írsz, de a rossz dolgok is nyilvánvalóak. megszűnik a békés egymás mellett élés. barátokból ellenségek lesznek. és ellenségekből barátok. úgy, mint egy háborúban.