Mit kezdjen a Microsoft a Nokia-val?

Elop hatás. Így fog bekerülni az évkönyvekbe Stephen Elop 2010-es “Burning Platform” memója, amikor bejelentette, hogy leállnak a Symbian fejlesztéséről és teljes erővel fókuszálnak a Windows Phone telefonok bevezetésére. A probléma nem is a bejelentéssel volt, hanem az időzítéssel és annak stílusával. Elop majdnem egy évvel korábban hozta nyilvánosságra a váltást, mint ahogy az első új telefonok megjelentek volna a piacon – Ratner hatás – és egyben a meglévő termékeket halottnak nyilvánította – Osborne hatás -. Az időzítés és a termékek belső értékelése nagyon fontos szempontok – főleg egy CEO-nál -. Az Apple egyik óriási innovációja az volt a telekommunikációs piacon, hogy az új készülékeket a bejelentésétől szàmított kb 1-2 hónapon belül már a világ minden táján a polcokra tette. Nem véletlenül, a régi típusok értékesítése jelentősen lassul az új termékek bejelentését követően. A Nokia számára a 2010-es év óriási veszteséget okozott, lényegében a Samsung ekkor foglalta el a piac nagy részét, a váltás pedig olyan kicsi vàltozást hozott a Nokia okostelefonos piaci részesedésében, hogy nem is érdemes megemlíteni.

Nem több, mint három évvel a balul sikerült bejelentés és alig 8 évvel azután, hogy a Nokia a világ legnayobb mobil gyártója volt, a céget felvásárolja legnagyobb partnere alig pár milliárd dollárért.

Talán az integrálás miatt, talán a védjegyek miatt, az is eszembe jutott, hogy a Nokia-t irányító vezetésben felerősödhettek az alternatívákat kereső hangok, a Microsoft számára pedig az okostelefonos piaci törekvések végét jelentette volna egy ilyen döntés.

A Nokia számára sem volt nagyon más választás. Az Asymco blog elemzése azt mutatja, hogy bizonyos pont után a mobilpiac már nem felejti el a hibázást, ezen a ponton túl nem tudott cég kijönni a mélyrepülésből és szinte minden esetben eladás, bezárás és a gyártások leállítása lett a vége.

Bármennyire is leírja a piac a Nokia-Microsoft kísérletet, az egyik legbátrabb stratégiai irány volt, amit az utóbbi években cégektől láttunk megvalósítani. A probléma a taktikai szinten bukott el. Teljesen érthető lépés volt, hogy a regnáló Microsoft ökiszisztéma gyors kiterjesztésével és egy kiemelkedő telefonos hardver gyártó összeölelkezésével és kiemelt stratégiai lépésekkel talán meg lehetett volna fogni az Apple menetelését. A probléma nem a tervvel volt, sőt azt mondhatnám, az egyik legbátrabb és leghihetőbb koncepció volt az utóbbi években, amiben én is és még sokan mások – akik értenek valamicskét a mobil piachoz – hittek. A probléma pont a részletekkel volt. A rossz időzítésekkel, a túl gyorsan kiadott új termékekkel, a túl gyors termék vágásokkal.

Úgy néz ki, hogy a nagy kísérlet vége nem jött ki jól és a cégek sodródnak az egyetlen járható út irányába. Az egyesülésben a technológiai integráció fokozódása az egyik egyértelmű előny. A Phone platform szerintem még mindig nagyon vonzó, de nem érett meg eléggé. A Nokia technológiai oldalról még sok mindenben jobb, mint az iPhone és az Android. Wifi jelek elkapásában pl. vagy fotózásban. A Microsoft még mindig az egyik olyan szoftverfejlesztő, amelyik képes minőségi operációs rendszert gyártani és elképesztő iparági támogatás van mögötte.