Hogyan lett a világ modern?

A szabadságom alatt olvasott könyvek közül a következő: Swerve, How the World Became Modern.

A könyv Pulitzer díjat kapot 2012-ben és egy 15-ik századi olasz pápai írnok, Poggio Bracciolini történetét mutatja be, aki néhány hasonlóan megszállott kortársához hasonlóan rég letűnt latin korok könyveit vadássza a német vidék kolostoraiban.

A könyv elképesztően izgalmas képest fest a korról, a korrupt vallási környezetről, a kultúrát gyors iramban felejtő Európáról, a kolostorokról, ahol a könyvek másolása pusztán a lélek nemesítését hivatott repetitív tevékenység volt, nem pedig a könyvek tartalmának megismerése és továbbadása. Greenblatt egy kicsit talán túlzásokba is esik a kor hanyatlásának bemutatásával, túlzottan igazodik a mai kor gondolkodásához. Ami bizonyos, hogy ebben a korban a világot többnyire Isteni eredetűnek tartották és a kor dogmatikus körülményei között egy elképesztően agresszív vallási intézményrendszer nyomta el a keresztény egyház elfogadott normáitól eltérő véleményeket. Ebben a korban Poggio egyszer csak rátallál egy régi latin könyvre.

A könyv a legnagyobb hatású írások egyike lesz, szinte megváltoztatja a történelem menetét, tartalma ugyanis nem más, mint krisztus előtti I. században élt római költő-filozófus, Lucretius műve.

Lucretius, aki a görög Epikurosz filozófiáját költöztati át a Római kultúrába, elképesztő gondolatokat ír le verses formában. Például, hogy a világ atomokból épül fel, hogy nem az ember a világ közepe, sőt még a föld sem a világ középpontja, hogy halálunk után nem történik velünk semmi, illetve ha léteznek is istenek, nem foglalkoznak velünk és az élet legfontosabb célja nem más, mint maga az élet. A legfontosabb feladatunk ennek megfelelően nem más, mint hogy a saját és mások életéért dolgozzunk és élvezzük az életet, amennyire csak tudjuk.

A könyv lényegében katalizálja a felvilágosodás eszméjét, számos kortárs festőt inspirál és hatása olyan távolra nyúlik el, hogy még olyan emberek is merítenek belőle inspirációt, mint Galileo, Freud, Darwin, vagy Einstein.

Bár kicsit túlzónak tűnt nekem a könyv olvasása közben, hogy egy írás ekkora hatással lehet a történelemre, de üdítően élesen szemlélteti, hogy az emberiség gondolkodásának fejlődése nem egyenletes és állandóan előre haladó. A mai világ gondolkodásának alapjait nagy mértékben hatják át a görög filozófia által lerakott eszmék és talán legjobban csak abban különbözünk egy több ezer éves civilizációtól, hogy a materiális világról jóval mélyebb ismereteink vannak.