Föld napja után: A dolgok története

Tegnap volt a Föld napja, vasárnap Critical Mass és én négy napja váltottam bringára. Azt hittem, hogy soha nem fog megtörténni, aztán mégis. Beszereztem egy kifejezetten városi taktikai egységnek tervezett folding bike-ot, összehajtható, könnyű, pont arra tervezve, hogy a városi mobilitás köztes lépcsője legyen. Itthon ugyan a biciklizés mostohagyereke pont a kemping történet miatt, de én megláttam benne azt a szuperpraktikusságot, amit minden egyéb dologban is annyira szeretek.

Most, hogy járom a várost biciklivel durva dimenzió váltáson mentem keresztül, a Lánchídon áttekerve jöttem rá, hogy a biciklivel uralod a várost. Az autó használhatatlan a rengeteg dugó miatt, állandóan ott van a másoktól függés érzése, a tömegközlekedésben szintén. Érzed, hogy egy városi csótány vagy. De a bringán te vagy az úr, te mondod meg, hogy merre mész, hogy mikor indulsz el, hogy mikorra érsz oda, szabad vagy.

story of stuff

A fenti kép pedig az egyik legjobb videóra visz, amit a tegnap találtam a Föld helyzetéről The Story of stuff címen. A videóban Anne Leonard elég szájbarágósan ugyan, de élvezhetően elmagyarázza, hogy a fogyasztás költségeinek externalizálásával – amit mi idézünk elő -, hogyan működik egy olyan körforgás, ami szépen kicsinálja a Földet.

Érdekes megközelítés, amely nem azt mondja, hogy kapcsold le az villanyt, forralj kevesebb vizet, hanem konkrétan egy dolgot tanácsol, ne vásárolj szükségleteiden felül. Európa és mi persze más irányba megyünk, itt nem annyira kritikus a helyzet, de ugyanazok a folyamatok nálunk is hatnak. Amerikában a megvásárolt dolgok 90%-a nagyjából fél éven belül kukába kerül. E termékeket azért tudjuk megvásárolni, mert olcsók. Az olcsóságot pedig értelemszerűen úgy tudják elérni, hogy a költségek nagy részét áthárítják másokra, közösségekre, amelyek pillanatok alatt tönkremennek, fejlődő országokra, ahol szétesik a környzet.

Szóval mi nem fizetjük ki azoknak a dolgoknak az árát, amiből aztán fél éven belül szemét lesz, de a folyamat minden más szereplője igen.

Mi a megoldás? Természetesen a villany lekapcsolás, stand-by mód elkerülése az elektronikus eszközöknél fontos, a legfontosabb mégis az, hogy a fogyasztást tudatosabbá kell tenni olyan termékek vásárlásával, ahol a gyártó fenntartható módon, természetes, újra felhasználható és nem szennyező módon hozza létre a terméket, amit elad nekünk. Még akkor is, ha drágább, mert ki kell fizetnünk a termék valódi árát, ami a környezet helyett a pénztárcánkat és minket terhel.