Dobó Mátyás blogja 2003 óta webes trendekről Rólam

Jelenleg gyakrabban használom a doransky.posterous.com blogot publikálásra, illetve leggyakrabban a Facebook-on és Twitter-en találkozhatsz velem.

Ezeken dolgozom

ÚJ IVB pályázat

Az Indavideo verseny oldala.

Videobomb

Az egyik első hazai videó megosztó szolgáltatás.

Blogter

Az első blogokat szemléző blogszolgáltató portál.

AC

Hazai híreket a felhasználók segítségével szűrő szolgáltatás.

Origo hozzászólások

Az Origo hozzászólás rendszere.

Linkter

Link gyűjtő szolgáltatás.

W2

Webes kommunikációs eszköz kisvállalkozásoknak.

Mommo

Új hálózati megosztó szolgáltatás.

FN Tudósító

Sanoma közösségi projektjén tanácsadóként és fejlesztőként dolgoztam.



Előadás

Az utóbbi néhány évben folyamatosan tartok előadásokat különböző rangos konferenciákon új webes trendekről - pl. Internet Hungary, Reklámkonferencia, Reklámhét, Interaktív Marketing Konferencia -, ha előadót keresel itt megtalálsz.

Moleskine

Moleskine - doransky

Mindig is nagy rajongója voltam a Moleskine-nek. Talán mert annyira egyszerű fekete, mégis nemes. Szerintem apámtól örököltem a fekete iránti rajongást, az öreg mindig fekete farmerben van, ha vett egyszerre két gatyát, mind a kettő fekete volt, megy is az ősz fejéhez.

A gépeim tokja, az iPad tok és a telefon is fekete, én is általában fekete vagy szürke nadrágot hordok. 

Amikor valaki először veszi kézbe ezt a túlárazott füzetet, sokszor napokig nem mer beleírni. Többször láttam ezt, velem is megtörtént. A Moleskine olyan füzet, ami szinte kiköveteli, hogy értéket tegyél bele. Hogy fontos gondolatokat, elfogadható rajzokat és koncepciókat, rendesen megtervezett írásokat vigyél fel bele, mert különben "elrontod". Az ára és a megjelenése miatt talán. Olyan, mint egy kis imakönyv, tökéletesen funkcionális megoldásokkal, kemény borítóval, gumival és kiválló minőségű tojászínű lapokkal.

Ha van termék, amit azon a szinten tudok marketing, forma és funkcionalitás alapján kezelni, mint jelenleg az Apple termékeit, akkor ezek a füzetek. Mintha maga Steve Jobs szálta volna meg őket, amikor kitalálták a mögöttes történetet és a terméket, a füzetet valójában Bruce Chatwin füzetei inspirálták, de hasonló füzetekbe írt Hemingway és sok más művész. A modell évszázados funkcionalitást tükröz és pont emiatt tökéletes kiteljesedése egy kornak, ahol az emberek még füzetbe jegyzeteltek.

Egy moleskine füzet ma és 50 év múlva is menő lesz, mert nincsen rajta semmi, ami a korhoz kötődne. Visszatért a múltból és már akkor semlegesen retro volt, amikor megjelent a piacon. Az amerikai sci-fikben és krimikben minden valamire való nyomozónak moleskine van a kezében. Más gyártónál 5 éves füzetek viccesek, 10 éves füzetek meg már általában gagyik, de a moleskine úgy hasít át a koron, hogy észre sem veszed a maga visszafogott fekete stílusában. 5 és 10 év múlva is ugyanannyira menő.

A moleskine beszédtéma idegenek közt. Ha valaki felismeri a kezedben, vagy nála is ilyen füzet van, rögtön olyanok lesztek, mint az ismerősök, egy közös szekta, kaszt tagjai. Egy mondat erejéig megemlékeztek arról a tökéletességről és értékről, amit közvetít.
 
A moleskine szokássá is válik. Évek óta minden év elején felnyitok egy új füzetet és beleírjuk az arra az évre vonatkozó terveinket - és a viccből a macskáét is -. Év végén mindig azon nevetünk Timivel, hogy mit sikerült elérni - és persze mit nem sikerült a macskának -.

Érdekes módon, ami nálam hobbi és imádat, az egy idő után valahogy feladattá is válik. Így volt a bloggal, az internettel és most így van a Moleskine-nel is, mióta Krasznai Zolival már Moleskine értékesítéssel is foglalkozunk a Moleskine.hu-n.

Persze csak hobbiból, nem ez az év üzlete, de annál szerethetőbb!

250000 iOS aktiválás naponta, 170 millió aktivált egy kattintásos vásárló, és 6 milliárd letöltött alkalmazás

A tegnapi Apple bejelentésről ugyan lekéstem, de Zoli elmesélte mi volt és hát nem ez lesz minden idők legfontosabb Apple Keynote-ja. A címben szereplő három adat viszont rendesen odaver. 

250000 napi aktiválás mellett a felhasználók már több milliárd letöltött alkalmazásnál járnak, de ami ennél is fontosabb, hogy nagyjából 170 millió prémium szegmensben lévő felhasználó érhető el a Store-on keresztül. Ennek persze csak egy része alkalmazás felhasználó, de mindegyik egyetlen kattintással beregisztrálva képes vásárolni. 

Az Apple jelenleg ezzel olyan vásárlóerővel rendelkezik, ami elképesztő lehetőséget biztosít számukra a globális piacon. Ez nem 400 millió játékos és ismerős profilját nézegető felhasználó, ezek az emberek azért adták meg az adataikat, hogy vásároljanak. Ha az Apple ki tudja tartani a termékvonalát és továbbra is hasonló sebességgel tud innoválni a piacán, akkor hamarosan nem csak hardver eladást segítő funkció lesz a cég életében a Store, hanem maga a nagybetűs üzlet.

Az év ICT véleményformálója lettem

Tegnap az ITBusiness-nek köszönhetően megnyertem az Év ICT véleményfomrálója díjat, kaptam hozzá egy piros kockát, rá van írva, hogy véleményformáló és doransky. A legkomolyabb az volt, hogy mindezt 100 szakmabeli előtt a Boscolo Hotelben történt, járt hozzá fotózás is. Este még gondolkodtam, hogy Angelday-hez hasonlóan egy sajtóközlemény formájában közlöm a hírt, de inkább nem. 

A díjakkal kapcsolatban mindig a Nagyítás c. film - koncertje - jut eszmebe, amikor a főszereplő valahogy bekerül egy koncertre és a rajongók közül kemény munka és harc árán kihozza az énekes által széttört és tömegbe dobott gitár darabot, majd a rajongókat óriási hajrában leárazva végre egyedül eljut egy sikátorba, ahol egyszer csak megáll, ránéz az amúgy használhatatlan gitár darabra, majd bedobja a kukába.

Ez a díj persze nem ott végzi, a megszerzése se volt ennyire küzdős, de ettől függetlenül jól esett. Trófea a polcra.

Egy drága helyett sok olcsó jön

Mindig is sok eszközös vilában éltünk, a 80-as évek végén walkman-t hordtunk zene hallgatásra, otthon ott volt 30 játékos konzol, meg a C64. A 90-es években bejöttek az olcsó hordozható CD lejátszók, a TV mellett megjelent a Windows-zal felszerelt számítógép, de még mindig ott volt a magnó, amin lejátszottuk a zenéket és természetesen jött a mobil. Már a 90-es évek is legalább 4-5 különböző eszköz volt az életünkben.

A számítógépes alkatrészek ára drasztikusan csökkent az elmúlt időszakban és egyik pillanatról a másikra eljutottunk oda, hogy a klasszikus 2 dimenziós megjelenítés felhasználó számára releváns módon lényegében egy néhány tízezer forintos gépen elérhető lett. Amit az elmúlt 3-4 évben látunk, hogy a nagy márkák felismerték, a számítástechnikában már nem kapacitásra van szükség. A felhasználó élménye egy számítástechnikai eszközről valójában néhány nagyon alapvető paraméteren múlik, amiknek kevés köze van a benne lévő technológia teljesítményéhez. Hordozhatóság - és hosszú aksi élettartam -, azonnali indulás, gyors webes böngésző, stb.   

Ahogy a technológia egyre olcsóbbá válik, a társadalom egy bizonyos csoportjában - azok között, akik a valódi vásárlóerőt adják - valószínűleg teljesen természetessé válik a több számítógépes modell. Táblagép, telefon, laptop, gépként is működő TV, olvasó.

Ahogy a számítógépként működő eszköz ára hullik lefelé, szépen lassan levált mindent, amit korábban speciális eszközökkel végeztünk. Az Apple felismerte az iPhone bevezetésekor, hogy a zenelejátszójának kifelé áll a szénája a piacról, mert abból az árból, amiért egy iPod-ot megvehetsz, hamarosan egy komplett számítógépet kaphatsz. 

Valószínűleg ugyanezért lesz több olyan céleszköz, az olvasótól a vérnyomásmérőn át a kameráig, amik a számítógép kapacitásaival, de célzott funkcióval rendelkeznek majd. Hisz megtehetjük, csak akarni kell. A piac fogja kitalálni, hogy egyébként valójában mire van szüksége, de egy biztos, a gépek száma már csak növekedni fog körülöttünk.

A mobil nehezen célozható

Az éppen érvényben lévő paradigma szerint a hirdetés célozva jó. A célzás azonban ma még nagyon kevés helyen, leginkább a keresőkben érhető el hatékonyan, a legtöbb felületen egyáltalán, vagy csak korlátozottan lehet célozni. Kicsit kifordítva a hatékonyan célozható hirdetések az internet használat töredékében hozzáférhetők, ezek közül pedig azok a rendszerek, amik kattintást is produkálnak nagy mennyiségben, még kevésbé. 

A mobil annak ellenére, hogy a felhasználója állandóan magánál tartja és viszi magával a legkülönfélébb helyekre kevésbé célozható, mint böngészőben elérhető felhasználók többsége.

Az célzáshoz kampók kellenek, lehetőleg olyan adatok, amit a felhasználó ad meg közvetve, vagy közvetlenül. A mobilon pedig nincs sok ilyen. 

A keresés azért zseniális hirdetési terep, mert ez az egyetlen olyan hely az interneten, ahol a felhasználó megmondja, hogy miért van ott. A Youtube-on már jóval nehezebb a helyzet, hiszen, az emberünk klippekre keres, max az adott zenék fizetős letöltése, vagy koncertek, albumok lehetnek izgalmasak, ha Facebook-ozik, akkor az egyébként aktuális preferenciáira, igényeire töktéletesen érvénytelen általános adatok mellett pusztán néhány dolog van, amire valóban célozni lehet.

A mobilon a felhasználók az alkalmazásokban hasonlóan meghatározhatatlan állapotban vannak, játszanak, olvasgatnak valamit, a hirdetéseket pedig jelenleg leginkább ide szolgálják ki.

Ami a közösségi médiában a hálózati adatok, a keresésben a kereső kifejezések, az a mobilon leginkább a hely lehet. A pozíció, ahol a felhasználó éppen tartózkodik, csakhogy ennek sincs sok köze ahhoz, amit a felhasználó éppen csinál, vagy keres. Lehet, hogy csak arra sétál, lehet, hogy valami helyi boltba megy, vagy éppen találkozója lesz.

Az utcán mellettem sétáló emberekről nem tudom megtippelni, hogy mit akar, annál könnyebb akkor, ha megkérdezi, hogy merre talál jó kávézót a környéken. A felhasználó által éppen használt alkalmazások inkább az előzőhöz tartoznak, nem adnak támpontot, egy játékra nem lehet célozni, így hiába futnak ki a mobilos hirdetések rengetegszer, jelenleg a kattintások nem túl erősek és a konverzió se jó.

Natív kód vs. web

Megy a vita mostanában, hogy miben jobb fejleszteni mobilra, érdemes-e natív kódban írni alkalmazásokat, vagy egyszerűen webes kimeneteket kell felkészíteni a mobilos böngészésre.

Vannak érvek mindkét oldalon. A natív kód drága, mert kevés a képzett és profin dolgozó alkalmazásfejlesztő. A natív kódot sok platformra kell gyártani. A natív kódot el kell fogadtatni az alkalmazás boltokba.

Mégis akármekkora a felhajtás a mobilra optimalizált webes keretrendszerek körül, jelenleg sem gyorsaságban, sem használhatóságban nincsenek azon a szinten, hogy versenyezni tudjanak a natív kódos alkalmazásokkal. Ha játékokról és más jelentős számítási kapacitást igénylő alkalmazásokról beszélünk, akkor még csak hasonlítgatni sincs értelme, de a webes alkalmazások mobil kimeneteit tekintve is már rövid használat után érezni, hogy a web a mobilon jelenleg vesztésre áll.

Először is, az alkalmazások jelenleg minden felületen előtérben vannak. Az alkalmazásboltok promóciója a gyártók alapvető érdeke és ez a felhasználói viselkedést is jelentősen befolyásolja, a mobilon böngésző felhasználók jelenleg a boltba mennek új funkciókért, mert ezt teszik eléjük opcióként. A szolgáltatások mobilos kiemeneteit csak a webes promóciókon keresztül érik el és ezeknek nincs nyilvános formátuma. A mobil keresés pedig pont azért rossz minőségű, mert az oldalak többsége nincs optimalizálva mobil kliensekre. 

Az okostelefonok közül kifejezetten az Android és iPhone készülékek azok, ahol a felhasználók valóban használnak alkalmazásokat és rendesen böngészik a webet, van egy-két platform, ahol leveleket olvasnak - Blackberry, néhány Nokia -, de ha a piac jelenlegi trendjeit nézzük jelenleg a két platform az, ahol az alkalmazásainknak és webes kiementeinknek nagy mennyiségű felhasználót találunk. És világszinten a számuk jelentősen növekszik, itthon még várni az iparági elemzéseket, de valószínűleg az ív hamarosan itt is beáll.

Most nem úgy néz ki a helyzet, hogy 3-5 platform lesz nyerő, sokkal inkább 2-3.

Ettől függetlenül webes mobil kimenetet mindenképpen érdemes gyártani, méghozzá azért, mert az alkalmazásokban megosztott linkeken keresztül a felhasználók kiugranak ezekre az oldalakra. Tartalomszolgáltatóknak és mindenkinek, aki várja, hogy a felületeit olvasni fogják mobilon, szüksége van ezekre a kimenetekre.

Szerintem szolgáltatásaink direkt felhasználóinak jelenleg natív kódos alkalmazást kell gyártani, mobil kimenetet pedig mindenkinek, akik ad hoc módon érkeznek mobilon keresztül a felületeinkre és ezekről érdemes a felhasználókat az alkalmazások irányába terelni. 

A web halott, éljen a videó?

A web halott, éljen a videó? - doransky

A Wired hozott le egy cikket minap, amiben a web halálával és az internet térnyerésével foglalkoznak. Az ábráik szerint az amerikai felhasználók életében valóban csökken az webes tartalmakkal töltött idő - ha a megevett sávszélességet nézzük -, leginkább két trend számlájára írhatóan, a gyors felívelést mutató, mostanra viszont már százalékos részesedésében erőteljesen csökkenő fájlcserének és az elképesztő iramban növekedő videózásnak köszönhetően.

A BoingBoing kissé cizellálta a cikket, hogy bár relatív szerepe csökken a webes tartalmaknak, az egész iparág akkora robbanásban van, hogy a relatív csökkenés mellett is növekszik a web, csak nem elég gyorsan. Halottnak még ebben a bontásban is leginkább az FTP mondható, amely az utóbbi években szinte teljesen eltűnt a felhasználók életéből.

Az egyik legérdekesebb kérdés a webes videózásban, hogy bár szerepe elképesztő mértékben növekszik, üzleti szempontból még mindig homályos terület, hogy melyik modell fog teret nyerni, milyen formátumokkal és szolgáltatásokkal lehet majd kihozni az elképesztő sávszélességet felzabáló fogyasztásból a befektetett forintokat.

Ha a trendek folytatódnak, a videózás nem csak a legtöbb sávszélességet felzabáló, de a legfontosabb internetezési forma lesz hamarosan. 

A drágán gyártható - vagy közösségi médiába kiszervezett - tartalom mellett még különösen sok sávszélességet is zabáló videózás eddig nem mutatta jelét, hogy ingyenes tartalmi modellben hirdetésekkel megtámogatva igazán átütő üzlet lenne, annyira biztos nem, mint a keresések mellé hirdetéseket kiszolgálni. Pedig most ez a mérce. Ezért beszélnek talán kevesebbet mostanában a Youtube-ról, amely a Facebook mellett finoman szólva is bedarálta a világot. 

Én mégis azt gondolom, hogy komoly változás előtt vagyunk, a Hulu most megy tőzsdére - 2 milliárd -, valószínűleg a nemzetközi terjeszkedés miatt, a Youtube pedig lassan kezdi megtalálni a jog és a weben keresett tartalmak közötti határvonalat. Akárhogy is lesz, a videó fő irány lett a weben, aki megtanul belőle pénzt csinálni, azt a kereső Google és a hálózati adatokat és preferenciákat tároló Facebook mellett fogják emlegetni.

← Előző